tájekoztatás fejlesztés-innováció

Főoldal

1. a kedvezményezett neve: Érted-Együtt Támogató Szociűlis Egyesület konzorciumban az MPE Benedetto Gyermekcvédelmi Szolgálat

2. a projekt címe: „Transznacionális együttműködések az Érted-Együtt Támogató Szociális Egyesületnél”

3. a szerződött támogatás összege: 49 994 781 Ft

4. a projekt tartalmának bemutatása: a projektet konzorciumi formában valósította meg a két kedvezményezett szervezet. A projekt során alapvetően rendezvényeket tartottunk négy külföldi partner bevonásával és részvételével, valamint megvalósítottunk egy kutatást, mely két országban zajlott, 100-100 fő szakember megkérdezésével. A projekt részletes tartalmáról jelen aloldal ad tájékoztatást.

5. a projekt tényleges befejezési dátuma: 2020.02.01.

6. projekt azonosító száma: EFOP-5.2.2-17-2017-00094

Miért indultunk a pályázaton?

Az Érted-Együtt Szociális Támogató Egyesület a MPE Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat 2017-ben közösen, konzorciumi formában adott be pályázatot az EFOP-5.2.2. Transznacionális együttműködösék című pályázati felhívásra, melyet nagy örömünkre meg is nyertünk.

A pályázaton való indulást az motiválta, hogy a két szervezet között eddig is sok kapcsolódási pont volt, noha célcsoportunk alapvetően eltér egymástól, de a pályázatunk témája éppen ennek a két célcsoportnak az összekapcsolódásában, a fiatalok rezilienciájának fejlesztésében, a fiatalokkal és idősekkel foglalkozó szakemberek tapasztalatainak összegyűjtésében öltött testet.

A pályázók bemutatása: Érted-Együtt Támogató Szociális Egyesület

Egyesületünk 2005 óta végez szociális tevékenységet Debrecen városában. Személyi segítő szolgálatot szervezünk, működtetünk, klienseink számára segítséget nyújtunk ügyintézésben. Rászoruló személyek számára megszervezzük a szállító szolgáltatáshoz való hozzájutást. Az Egyesületünk igyekszik munkájával Debrecen lakosait, illetve a környező hátrányos helyzetű kistérségben élő személyeket támogatni, segíteni őket szociális problémáik megoldásában, munkaerőpiaci esélyeik növelésében. Elősegítjük a hátrányos helyzetű személyek egyenjogú részvételét közösségi, kulturális és szabadidős programokban. Az Egyesület nem rendelkezik saját ingatlannal, azonban képes megteremteni a projekt infrastrukturális hátterét. Eddigi projektjeink alapján úgy gondoljuk, jelen pályázat jó lehetőség arra, hogy megsimerjük a nemzetközi jó gyakorlatokat és kapcsolatokat alakítsunk ki külföldi szervezetekkel, szakmai találkozókat szervezzünk.

Tevékenységeink:

Az egyesület célja a különféle szociális intézmények működtetése, azok tevékenységeinek koordinálása, hatékonyságuk növelése.
Személyi segítő szolgálat szervezése működtetése
Információnyújtás, tanácsadás, ügyintézés
Nemzetközi ifjúsági kapcsolatok megteremtése, ápolása továbbá nemzetközi ifjúsági csereprogramok szervezése
Önsegítő csoportok támogatása
Alap és szakellátási rendszerekkel való kapcsolattartás
Alap és szakellátási rendszerekkel való kapcsolattartás
Gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás segítése
Nemzetközi ifjúsági kapcsolatok megteremtése, ápolása továbbá nemzetközi ifjúsági csereprogramok szervezése
Szociális intézmények fenntartása működtetése
Nemzetközi ifjúsági kapcsolatok megteremtése, ápolása továbbá nemzetközi ifjúsági csereprogramok szervezése
2006. május 1-én kezdte meg működését a Területi Támogató Szolgálat Komádi, az Érted – Együtt Támogató Szociális Egyesület fenntartásában, mint a szociális törvény szerinti sze-mélyes gondoskodást nyújtó, speciális alapellátási feladatokat biztosító szociális szolgálat. Elsődleges ellátási területe Komádi város területe, további ellátási területébe pedig beletartozik a berety-tyóújfalui kistérség fennmaradó 28 települése.

A pályázók bemutatása: Érted-Együtt Támogató Szociális Egyesület - Céljaink
Az ellátásban részesülők szociális biztonságának megőrzése érdekében nyújtott szolgálta-tások szervezése és összehangolása, e tevékenységek és egyéb szociális szolgáltatások megismertetése, s az azokhoz való hozzájutás támogatása.
Szociális szolgáltatási feladataink végzése során az ellátott személyek és családok életmódjának, szokásrendjének, hagyományainak tiszteletben tartása.
Szolgáltatásainkkal segítséget nyújtsunk a problémák megoldásában, krízishelyzetek megelőzésében és kezelésében, a lelki (mentális) egészség megtartásában, annak támogatásá-ban. Mindezt úgy cselekedni, hogy ellátottjainknál érvényesüljön az információhoz való jog, ne sérüljenek az alapvető emberi jogok és az ellátással kapcsolatos adatok védelme. Biztosítsuk a személyes ügyeikben való segítségnyújtást, a panaszhoz való jogot, az esélyegyenlőséget és nem utolsósorban az emberi méltóság tiszteletét és a személyiség védelmét.

Feladatunk
Az ellátási területen élő, szociális helyzetük, egészségi, mentálhigiénés állapotuk miatt rászorult emberek szolgáltatások keretében otthonában történő ellátása. Tevékenységünk eredményessége érdekében figyelemmel kísérjük a szociális ellátások jogszabályi környezetének változásait, és hatékonyan alkalmazzuk azt saját szolgáltatásaink színvonalasabb működtetése érdekében. A szakterületet érintően részt veszünk pályázatokon, új innovatív programok kidolgozásában. További céljank:

személyi segítő szolgálat működtetése, amely - a fogyatékos személy aktív közreműködésével - segítséget nyújt
a fogyatékos ember személyi (higiénés, életviteli, életfenntartási) szükségleteinek kielégítéséhez,
a társadalmi életben való teljes jogú részvételhez,
az önálló munkavégzéshez, tanulmányok folytatásához, szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez, kulturális, művészeti, sport, szabadidős tevékenységek végzéséhez,
szállító szolgálat működtetése az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása érdekében.

A pályázók bemutatása: MPE Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat

Szervezetünk az MPE Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat 2013-ban alakult. Szervezetünk székhelye Veszprém városában található. Célunk, hogy hogy azoknak a gyerekeknek segíthessünk, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben élnek: család nélkül. Édesanyjuk nem vitte haza őket a kórházból születésük után. Esetleg hazavitte, de nem gondoskodott róluk. Legrosszabb esetben pedig valamelyik családtagja lelkileg, vagy fizikailag súlyosan bántalmazta. Kutatások alapján meg-állapítható, hogy a nyitottan örökbe adók több mint 70 %-a roma nemzetiségűnek vallja magát. Örökbe adásuk és gyermekelhagyásuk okai között szerepel a hajléktalanság, az étel, a fűtés hiánya, a pelenkák, gyerek holmik elérhetetlensége. Nevelőszülői Hálózatunkban családot pótló ellátást nyújtunk, családjukból kiemelt gyermekek számára. A nevelőcsaládokat abban segítjük, hogy a náluk nevelkedő gyermekek számára nyugodt, kiegyensúlyozott légkört tudjanak teremteni, min-tául szolgáljanak a gyermekek szocializációjában, társadalmi szerepeik elsajátításába. A nevelőszülők és a gyermekek között létrejövő érzelmi kötődés talaján kialakuló biztonság alapja lehessen a gyermekek egészséges testi, lelki, szellemi fejlődésének, stabil felnőtt személyiségük kifejlődésének.

Szervezetünk tevékenységei:

nevelőszülői hálózat működtetése otthont nyújtó ellátást, utógondozói ellátást nyújtó ne-velőszülők közreműködésével
nevelőszülők képzésének szervezése, speciális nevelőszülőkre és különleges nevelőszülők-re kiterjedően is
nevelőszülői hálózat működtetéséhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek
egyéb közösségi, társadalmi, szociális tevékenységek
idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül
mentális, szenvedélybeteg személyek bentlakásos ellátása
gyermekek napközbeni ellátása
összetett adminisztratív szolgáltatás
egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
alapfokú oktatás
általános középfokú oktatás
szakmai középfokú oktatás
egyéb oktatás
oktatást kiegészítő tevékenység

A projekt témája

A társadalom működése során számtalan olyan élethelyzet kerül felszínre, amelyek megmutatják, hogy az oly sokszínű civil világ működése, segítő tevékenysége nélkülözhetetlen.
Ezek a működések ugyanakkor nem szorítkozhatnak település, megye vagy országhatárok közzé. A térség, Kelet-közép Európa sajátosságaiból adódóan vannak olyan, megoldásra váró problémák, amelyeket, ha szélesebb körben, több féle megközelítésben próbálunk meg megoldani, hatékonyabbak lehetünk, mint egyedül.
Egyesületünk megalakulásakor megfogalmazott jelmondatunk magába foglalja legfontosabb célja-inkat: segítséget nyújtsunk a hátrányos helyzetű illetve a fogyatékkal élő embereknek abban, hogy teljes tagjai legyenek a társadalomnak.
Egyesületünk ezért gondolja fontosnak, hogy feltárja a széles körű, nemzetközi együttműködés lehetőségeit az alábbi területen:
Az egészségügyi és- szociális hálózati együttműködés javítása.
Az egészségügyi és szociális hálózatot támogató tevékenységeket szervezetünk mindenkor priori-tásai között tartotta számon. Ilyen irányú munkánk tovább gondolását és kiszélesítését kínálja a nemzetközi együttműködés. Elsődleges feladatnak tekintjük az együttműködés során azon terüle-tek, problémák közös meghatározását, amelyekben metszési felületeket találunk és közös munká-val javítani és segíteni tudunk.
Az egészségügy és a társadalom egyes rétegeinek szociális helyzete napjainkban számtalan terüle-ten nem nélkülözheti a szakemberek munkája mellett a civil szervezetek tevékenységét. A környe-zetünkben élő, segítségre, támogatásra szoruló személyek és csoportok elérése és a velük való segítő kapcsolat kialakítása folyamatosan új tevékenységek megvalósítását hívja életre.
Valós problémaként jelenik meg az önálló életvitel kialakítása, a társadalmi integráció, az egés-zségügyi és szociális ellátásokhoz való hozzájutás, munka és közéletbe való bekapcsolódás, a kormányzati és egyéb társadalmi szervekkel való együttműködés.
Jelen kell lennünk a környezeti kultúra fejlesztésében, a preventív és felvilágosító munkában, az egészséges életmód kialakításában. Feladatunk van a rászorultak megsegítésében, az élethelyzet és a lehetőségek reális értékelésében, az életutak kialakításánál és a tervek megvalósításának segítésé-nél.
A hasonló társadalmi helyzet, amelyben a szervezetek dolgoznak, a szomszédos országokban is hasonló problémákat, feladatokat generálnak. Természetesen az együttgondolkodás eredménye-ként új, eddig felszínre nem került problémák is feltárásra, megfogalmazásra kerülhetnek. A más szervezet munkája felhívhatja a figyelmet eddig nem beazonosított vagy nem kezelt területre is. Ez a közös feltáró és definiáló munka kell, hogy a célja és egyben a tárgya is legyen az együttmű-ködésnek.
A már megtapasztalt, kiforrott utak és megoldások megosztásával segíthetjük egymás munkáját és a közös gondolkodás, közösen végzett munka során új utak megnyílása prognosztizálható.
A közös problémák meghatározásának nem az az elsődleges célja, hogy gyűjtsük a problémákat. A problémák megoldásához vezető utak, módszerek, szerzett jó gyakorlatok megosztása a fő feladat.
A közösen végzett munka számtalan olyan lehetőséget rejt magába, amely hatványozottan növeli a befektetett munka hatékonyságát, hozadékát.
Függetlenül attól, hogy a hasonló területen felvetődő problémákra, közel hasonló válaszokat lehet adni, mindenkinek, minden szervezetnek vannak speciálisan kialakult, jó eredményeket biztosító technikái. Mindenki tud valami mást is. Ezt a sok „más”-t szeretnénk összegyűjteni és egymás között megosztani.
Az egészségügyi és szociális hálózat működésének támogatása, segítése folyamatosan vet fel olyan kérdéseket, amelyek megoldásában a szélesebb körű kommunikáció hatékony lehet.

A projektről

A projekt adatai

Címe: „Transznacionális együttműködések az Érted-Együtt Támogató Szociális Egyesületnél”

Azonosítója: EFOP-5.2.2-17-2017-00094

A megítélt támogatás összege: 49 994 781 Ft

A projekt kezdete: 2017.12.01.

A projekt zárása: 2019.12.01. - meghosszabbítva: 2020.02.01.

A támogatás intenzitása: 100%

A célcsoport bemutatása

A tervezett nemzetközi együttműködés két nagyon fontos irányt adhat a közös munkának. Egyrészt, a meglévő problémák feltérképezése és az ezekre adandó válaszok, megoldási technikák számbavétele és megismertetése egymással. Ezen feladatok esetében a célcsoportok a korábbi munkánk során már kapcsolatban lévő személyek és szakemberek.
A közös munka ugyanakkor magába rejti annak lehetőségét, hogy új problémák kerülnek felszínre, ezzel együtt, új célszemélyek vagy is a látótérbe kerülhetnek.
Az egészségügyi- és szociális hálózat civil szervezetként történő támogatása során a társadalom olyan tagjait, csoportjait érjük el, akik e segítség nélkül egyáltalán nem vagy csak komoly nehézségek árán tudnák önálló életvitelüket, vagy az életük mindennapi problémáit megoldani. Ezért kiemelten fontos feladat, hogy az adott területen tevékenykedő szakemberek az általuk elért csoportok tekintetében rendlelkezzenek a megfelelő tudással és tapasztalattal, valamint a megfelelő módszertannal a hatékony segítő tevékenység alkalmazása érdekében. Ugyanakkor nem csak az egyéni felkészültség a fontos, hanem az is, hogy szervezeti szinten rendelkezzük a működési területhez szükséges módszertani ismeretekkel és struktúrával és alkalmazni tudjuk a rendlelkezésre álló gyakorlatot. Az azonos területen működő szervezetekkel való együttműködés lehetőséget kínál arra, hogy megismerjük és megtanuljuk, hogy hogyan működnek a hasonló szociális segítő civil szektorban működő szervezetek. Fontos, hogy ezen az érzékeny területen működő szervezetek kommunikáljanak egymással és a segítő szolgáltatást igénybe vevőkkel egyaránt. A szociális hálózatosodás a társadalmi problémák megoldásának egyik lényeges eleme.
Az egyes szegmensek kapcsán a szakembereknek specifikus tudással kell rendelkezniük.

A közvetett célcsoporttal való munka kihívásai - a fiatalok
A fiatalok körében a segítő tevékenység rendkívül összetett. A kapcsolat felvétel és kialakítás is gyakran nehézséget jelent. Néha az együttműködés elutasítását kell leküzdenünk és az együttműködéshez szükséges motiváció felébresztése jelent kihívást. A felmerülő gondok sokrétűek: Az egészségügyi felvilágosító munkától, a prevenció fontosságának elfogadtatásán, a reális énkép és ezzel harmóniában lévő életcél meghatározásán keresztül, a fogyatékkal élők napi rutinjának segítéséig szükséges a szakemberek tudásbázisának bővítése. A fiatalokkal kapcsolatos teendőink egyik legfontosabbika a munkaerő piacon való megjelenésük és az ezzel kapcsolatos ismereteik szélesítése, vagy a munkanélküli állapot megfelelő kezelése. Gyakori probléma, hogy a fiatalok nem ismerik lehetőségeiket és nincsenek tisztába saját kompetenciáikkal. A munkaerő piaccal, a szakmákkal való megismertetés, saját képességeik feltárása hozzásegíti őket a munkaerő piacon való hatékonyabb megjelenéshez.

A közvetett célcsoporttal való munka kihívásai - a szenvedélybetegek és fogyatékkal élők

Korosztálytól független a szenvedélybetegek megsegítése. A probléma beazonosítását, a kivezető utak megtalálását, a folyamat támogatását hatékonyan segíti a velük való empatikus együttműködés. Ez a probléma is határokon átnyúló, így a megoldásokban is komoly segítséget nyújthat egy nemzetközi együttműködés. A fogyatékkal élő emberek támogató segítse egyik legfőbb feladata szervezetünknek. Nekik nagyon sokrétű problémával kell megküzdeniük mentálisan és fizikálisan egyaránt. A veleszületett vagy szerzett korlátok elfogadása az egyik legnagyobb kihívás. A mentális segítség sok ember számára nyithat új utat és segíthet az élethelyzet elfogadásában. Számukra valódi segítség megta-lálni, és elérhetővé tenni minden olyan körülményt, helyzetet, amely lehetővé teszik számukra, a minél teljesebb és önállóbb életet. A napi fizikai nehézségek leküzdésén túl, a társadalmi aktivitás jelenthet kapaszkodót és nyithat utakat a kapcsolattartáshoz és a kiteljesedéshez.

A közvetett célcsoporttal való munka kihívásai - az idősek
Az idős emberek támogatása ugyan ilyen sokrétű. A fizikai nehézségek, a betegségek, ezek kezelé-sei sokszor megoldhatatlan kihívásokat jelentenek számukra. Ehhez társul gyakran az elmagányosodás. Ezt a lelki terhet leküzdeni olykor nehezebb, mint a fizikai nehézségeket. Egyesületünk igyekszik ezekben segíteni és ehhez lehetőségeinket szélesíteni.
A társadalom egyes tagjai, csoportjai kevesebb lehetőséggel élnek. Számukra igyekszünk olyan megoldásokat, a megsegítésnek olyan formáit megtalálni, amelyek segítenek nekik a társadalomba való integrációban vagy reintegrációban. Célunk, hogy munkánk révén növekedjen az esélyük az önálló életvitel, az öngondoskodás megteremtésére. A fenti területeket érintő megoldási stratégia kialakítása és nemzetközi tapasztalatszerzés kapcsán a fent említettekkel összhangban a legfontosabb fejlesztési célcsoportunk az említett területeken dolgozó szakemberek és az együttműködés kapcsán is elérhető szakemberek összessége.
Ezen feladatok ellátásához elengedhetetlen a különböző társadalmi és szakmai szervezetekkel történő szoros együtt működés. Tagjaink az alap illetve szakellátást nyújtó civil szervezettel illetve önkormányzattal működnek együtt, szakmai tapasztalatcsere céljából. Folyamatosan tartjuk a kap-csolatot a megyei módszertani központokkal. Fontosnak tartjuk a szakmai konferenciákon, elő-adásokon való részvételt mind a fenntartásban részt vevő munkatársak, mind a szolgálatvezetők részéről. Azt reméljük, hogy a hasonló feladatokat ellátó, más országokban működő szervezetek-kel való együttmunkálkodás tovább bővíti ismereteinket az együtt működés területén is.
A nemzetközi együttműködés reményeink szerint segíteni fog bennünket a támogatásra szoruló egyének, csoportok mind hatékonyabb megismerésében, a hozzájuk kapcsolódó feladataink minél jobb ellátásában.

A fenti közvetett célcsoportokkal kapcsolatos módszertanok megismerését és együttműködő szervezet által megosztott tapasztalatcserét a kitűzött célok elérésének eszközeként kívánjuk alkalmazni.

A célcsoporttal elérendő célok

A célcsoporttal elérendő célokat úgy határoztuk meg, hogy azok reálisak, elérhetőek legyenek a projektben nem csak számunkra, de partnereink számára is, mert hiszünk a tudásátadás erejében, a benne rejlő lehetőségekben. Ezek a célok nem csak a mieink, hanem a nemzetközi partnereinkéi is, így választottuk ki őket, és ők ezek tudatában mondtak igent az együttműködésre.

az együttműködő szervezetek módszertanának megismerése és az alkalmazható gyakorlatok átvétele
nemzetközi együttműködések kialakítása és erősítése
tapasztalatok megismerése és megosztása egymással
szolgáltatásunk eredményességének fokozása
célcsoportjaink számára egyenlő hozzáférés biztosítása és esélyegyenlőség megteremtése
társadalmi kihívásokra válaszlépések kidolgozása
szolgáltatási minőségfejlesztés
tudástranszfer megvalósítása
a társadalmi tudásbázis bővítése
szakemberek tudásbővítése

Közvetett célok
Közvetett céljaink között olyanok szerepelnek, melyeket lehet, hogy nem azonal, a projekt alatt, vagy közvetlenül a projekt befejezése után érünk el, melyek nem válnak a projekt végén mérhetővé, de hosszú távon, a szakemberekkel való munka során, az általuk továbadott tudás mentén ezeket a közvetlen célokat is szeretnénk elérni:

hátránykompenzáció elősegítése, a hátrányok és hatásainknak csökkentése;
egyenlő hozzáférés biztosításának elérése;
tudásalapú társadalom megteremtése.

Mindezen célok eléréséhez kapcsolódóan fontosnak tartjuk a kapcsolódó stratégiákkal összhangban kialakított módszertanok alkalmazását és a speciális tudásanyag megszerzését. Célunk a Duna stratégia és a visegrádi országok szakpolitikai szakértőivel való együttműködés segítése, a szakpolitikai tudásanyag megszerzése és a meglévő tudásanyag bővítése.

A projekt során megvalósítandó tevékenységek típusai

A szakemberek bevonásával, részvételével az alábbi tevékenység elemeket tervezzük:
Kutatás és összehasonlító elemzés megvalósítása
Módszertani-szakmai összegzés és szakmai ajánlások megfogalmazása
Adatgyűjtés, dokumentációs rendszer működtetése
A megvalósult kutatásról összehasonlító kutatási zárójelentés készítése és nyilvánosságra hozása
A projekt eredményeinek széleskörű megismertetése
Magyarországi konferencia szervezése
A tanulmányozni kívánt terület, szolgáltatás megismerése nemzetközi együttműködés keretében
Nemzetközi hálózatépítés
Tapasztalatok feldolgozása, jó gyakorlatok leírása
A nemzetközi együttműködés keretében kompetenciafejlesztés, tréning, terepmunka megvalósítása
Közös szakmai programok szervezése, megtartása a partnerekkel
Disszemináció keretében a tapasztalatok megosztása a hazai szakemberek körében tréningek, kompetenciafejlesztések keretében

Külföldi partnerek

Nagyváradi Magyar Diákszövetség (RO)

A Nagyváradi Magyar Diákszövetség egy romániai magyar szövetség, mely Nagyváradon található. Nagyvárad (román nevén Oradea) Romániában található, a régió legnagyobb városa. A lakosság közel negyede magyar. A város tele van kulturális értékekkel. Ady Endre egyik kedvenc városa volt, szerette itt elütni az idejét, később múzeumot is készítettek az emlékére.

A szövetséget Nicolae Ceaușescu bukását követően hozták létre 1989-ben. Az egyre növekvő kínálatuk, színes programlehetőségük, a kellemes társaság miatt a diákszövetkezetben jelenleg 700 főt számolnak. Célja, hogy a Romániában élő magyar diákoknak segítsenek, programokat, lehetőségeket kínáljanak nekik. Évente közel 100 eseményt szerveznek meg, és bonyolítanak le. Folyamatosan bővülő programpalettájuk a diákok kedvére próbál tenni, emiatt a folyamatos bővülés miatt szakokra osztódott fel a szövetkezet, a diákok érdeklődésének megfelelően. Ehhez járul hozzá az ifjúsági központjuk is, ahol a diákok időt tölthetnek el és kötetlenül szórakozhatnak. A szakosztályokra osztódás után folyamatosan növekedett a szakok száma, egyre több és több érdeklődési kör alakult ki, jelenleg ezek a szakosztályok találhatók meg a kínálatukban: informatika, sport, média, tánc, fotó, közgazdaság, tanügy, orvosi, önkéntesség, külügy, turisztika, anime/manga, klub, szociológia, „Pár Sor”. A „Pár Sor” a diáklapjuk, amit hetente jelentetnek meg. A diákokra töretlen figyelmet fordítanak, hogy az igényeiknek megfeleljenek, ezért kiemelt szerepet tölt be a szövetkezet a magyar civil szervezetek körében.
A szövetkezet a Nagyváradon tanuló magyar diákok élménygyarapítása mellett céljául tűzte ki, hogy ápolja a magyar kultúrát, és kapcsolatot a két ország között. A programok tervezésénél megpróbálnak hangsúlyt fektetni arra, hogy a szórakozás mellett a kultúra ápolása is helyet kapjon.
2018 márciusában vetítéssorozatot indítottak, melyben az elmúlt idők legjobb magyar filmjeit mutatták be. Az ingyenes vetítés 5 napig tartott, a Balassi Intézet - Bukaresti Magyar Intézettel közösen szervezték meg. Emellett hagyományos programokat is kialakítottak már, ilyen az év végén tartandó táncest, amit több, mint 10 éve rendszeresen megrendeznek. A programot karácsony és újév közt szokták megrendezni összekovácsoló programként, azzal a céllal, hogy ünnepeljék a magyar néptáncot és a hagyományait.

Emellett folyamatos ösztöndíj lehetőségeket kínálnak a diákoknak, valamint biztosítanak tanácsadást, hogy ne érezzék elveszettnek magukat egy új helyen.

Vidéki Ifjúsági Szövetség (RO)

A Vidéki Ifjúsági Szövetség 2004-ben jött létre jogilag, de már 2002-ben létezett. Fő céljuk, hogy a tagjainak minél több képzési és szakmai lehetőséget biztosítsanak, hozzájárulva ezzel a fejlődésükhöz. Ezek a lehetőségek segítik a tagokat a felsőoktatási intézményekben tanultak anyagának megismerésében, valamint az itt indított képzések, lehetőségek kiegészítik az intézményekben tanultakat. Ezekbe a továbbképzésekbe profi oktatókat, trénereket, szakembereket hívnak meg, hogy az aktuális témában jártas szakembertől tanulhassanak, így garantálva a minőségi oktatást. A tanulási folyamat végén sem engedik el a tagok kezét, segítenek összekapcsolni a munkavállalókat a munkáltatókkal. Támogatják őket abban, hogy a végzettségüknek, tudásuknak megfelelő állást találjanak.

Az oktatás mellett céljának tekinti, hogy a Biharságban élő magyar fiatalokat támogassa, segítse. Az itteni magyarság jó viszonyt ápol a helyiekkel, viszont a fiatalok elhelyezkedése nehézkes, ha nincs szakmai tudásuk, kapcsolati hálójuk, vagy tapasztalatuk. Ezt a problémát szeretnék megszüntetni, ezért kulturális és tudományos alkalmakat hoznak létre, ahol hozzájárulnak a magyar fiatalok szellemi fejlődéséhez. Emellett olyan ismeretekre próbálják helyezni a fókuszt, melyek aktuálisak, így biztosítva azt, hogy a fiatalok naprakész információkkal birtokában álljanak. Ilyen alkalomnak számít a Szabadságfesztivál, a Nyári Egyetem és a Műhelytábor. A Szabadságfesztivál 2013-ban indult, azoknak a fiataloknak, akik nem tudtak megengedni maguknak Magyarországon, vagy Romániában egy nagyobb fesztivál belépőjegyét. Eleinte csak a VIDIFISZ tagoknak volt megengedett a bemenetel, de látva a nagy érdeklődést, ebből elengedtek a szervezők. A szervezet ismert magyar, illetve román fellépőket hív meg előadni, hogy biztosan a fiatalok kedvére tegyenek.
A Nyári Egyetem egy pár napig tartó rendezvény, aminek fő célja, hogy adott témákban jártas szakembereket hívnak meg, akik előadásokat tartanak a résztvevőknek. További cél, hogy a résztvevők megosszák egymással a tudásukat. Az első nap általában az ismerkedésről szól, ekkor a résztvevők és az előadók is bemutatkoznak, ezzel kényelmesebb és kellemesebb légkört kialakítva. A rendezvény egyfajta tanácsadás is, nem csak alapvető információk cseréjére alapul a Nyári Egyetem, hanem arra is, hogy a fiatalokat tanácsokkal lássák el mind a magánéletükkel, mind a munkahelyükkel kapcsolatosan.
A VIDIFISZ Műhelytábor egy évente megrendezésre kerülő pár napos tábor, ahol a tábor témája minden évben más. A 2015-ös évben például a kommunikáció és a csapatépítés volt a fő téma. A résztvevők első nap bemutatkoznak egymásnak, megismerik a VIDIFISZ-t, majd elkezdődnek a különböző feladatok, játékok. A Műhelytábor célja az, hogy az aktuális tábortémát játékosan, gyakorlatiasan ismerjék meg a táborozók.
A VIDIFISZ 25 Bihar megyei szervezetet számol, melyek főként vidéken működnek. Annak ellenére, hogy vidéken működnek, az önkéntesek így is szép számban vannak, immáron többen, mint 250 fő.

Egyházkarcsa Önkéntes Tűzoltó Szervezet (SK)

Egyházkarcsa egy település Szlovákiában, mely a Csalló közben fekszik. Népességét tekintve főként magyarok lakják, kisebb számban találhatóak meg szlovák lakosok. A lakosság kicsivel több, mint ezer főt számol, ez annak köszönhető, hogy a történelem során több falu olvadt össze eggyé, ez lett Egyházkarcsa. Ezek a falvak közösen építettek egy templomot, mely a község szimbólumává vált, innen ered a neve is. A falu dinamikusan fejlődik kis létszáma ellenére, nagy figyelmet fordítanak a pezsgő kulturális életre, és arra, hogy minél több kikapcsolódási lehetőséget biztosítsanak a falubelieknek. A falu büszkélkedhet nyugdíjas klubbal, futballcsapattal, civil szervezettel és az önkéntes tűzoltó szervezettel.

Az önkéntes tűzoltó szervezet a község egyik büszkesége, mely az évek során egyre jobban megedzette magát. A tűzoltók mivel önkéntesek, ezért csak akkor ez a munkájuk, amikor a helyzet megköveteli. Ezt inkább hivatásnak lehetne hívni. A tűzoltók azért önkéntesek, mert ezzel szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a falubelieknek állandó biztonságérzete legyen, és azt szeretnék, ha tudnák, kikhez fordulhatnak, ha bármilyen tűzeset üt ki a faluban. A vészhelyzetek mellett a rendezvényeken is szoktak segédkezni, itt főleg a technikai dolgok megvalósításában, vagy a helyszín biztosításában, hogy azonnali segítséget kapjanak a falubeliek, ha megtörténne a baj.

A tűzoltóság 2015-ben kapott új kocsit, melyet átalakítottak úgy, hogy a tűzoltóknak a lehető legmegfelelőbb felszerelésekkel kelljen dolgozniuk, és minden megtalálható legyen benne, ami egy esetleges tűzesetnél a hasznukra válik. A kocsit a legmodernebb technikai segédeszközökkel látták el. Mivel a tűzoltóság maga régre nyúlik vissza, a hagyományok megőrzése mellé jó, ha a technológia a legmodernebb, hogy meg tudják tartani ezt a hagyományt, és tovább tudjon működni a tűzoltóság.

2012-ben több falu önkéntes tűzoltói is összemérték tehetségüket, összesen 21 tűzoltóraj érkezett meg a rendezvényre, melyet Egyházkarcsán tartottak. A versenyszámok közt volt stafétafutás, valamint tűzoltással kapcsolatos feladat is. A versenyszámokat megpróbálták úgy kialakítani, hogy csapatban kelljen dolgozni hozzá, így mindenki egységesen járulhatott hozzá a sikerhez.
A tűzoltóság emellett részt vett az önkéntes tűzoltók versenyén Hodosban 2017-ben, ahol a körzeti versenyt rendezték meg. A különböző feladatok megmérettetése után végül negyedikek lettek az egyházkarcsai tűzoltók.

Obec Kostolné Kracany (SK)

Egyházkarcsa (szlovákul Kostolné Kračany) egy község Szlovákiában a Dunaszerdahelyi járásban, Dunaszerdahelytől 3 km-re. Először 1215-ben említették, Corcha néven, mert a mai község helyén több kisebb falu állt, akik egy közös templomot építettek. Ezt a templomot 1249 előtt Szent Bertalan tiszteletére szentelték. 1738-ban bővítették, majd 1820-ban teljesen újjáépítették az egykori római katolikus templomot klasszicista stílusban, mely néhol a barokk stílus elemeit tartalmazza. A teljes újjáépítés előtt a templom nagyon rossz állapotban volt, az évek alatt többször pusztította tűzvész, illetve árvíz, ezért választották az újjáépítést restaurálás helyett. Ez azonban nem volt teljes garancia a templom épségére, 1968-ban és 1991-ben is renoválták. A falubeliek büszkesége a templom, mely a címerükben is megtalálható. Ez a községnek a vallási hovatartozását mutatja be, és nem mellékesen az építészeti remekre hívja fel a figyelmet. A templom mellett egy korona is látható a címeren, mely a község nemesi gyökereire irányul.

A községet a 14. században Egyházaskarcha, Remegkarcha, Diákkarcha, Barthalkarcha, Lászlókarcha és Lucakarcha településekként említették. A települések nevében található karcha szó több lehetőség szerint is értelmezhető. Van, aki szerint a legfőbb bírói tisztségből ered, van, aki szerint török karaca (fekete víz) vagy a karuca (kisudvar) szóból származik. A török elmélet szerint ekkor még a törökök nem voltak az iszlám hívei, így a szavaikban sem láthatóak muzulmán megnevezések. Az iszlám előtti nevek egy csoportját alkották a totem-nevek, ilyen volt a karcs is, mely magyarul ölyvet jelentett. Egyházkarcsa az alábbi településekből olvadt össze: Amadékarcsa, Siposkarcsa, Pinkekarcsa, Móroczkarcsa, Göncölkarcsa és Egyházkarcsa. A lakosok a mai napig van, hogy egymás közt elkülönítik ezeket a településeket. Népesség szempontjából sokat változott a falu 100 év alatt; 1910-ben 80 lakosa volt, nagyrészt magyar, míg a 2011-ben mért adatoknál 1254 itt lakó közül 1111 magyar és 129 szlovák származású lakos volt.

A község önkormányzata kiemelt figyelmet fordít arra, hogy sportlehetőséget biztosítson a helyieknek. A falubeliek kedvenc sportja a labdarúgás, ezért ennek szentesítenek nagyobb figyelmet és teret. Az önkormányzat helyi vállalkozókkal azon dolgozik, hogy minél nagyobb szerepet kapjon a sport a falu életében. Az együttműködésnek köszönhetően 4 korosztályos labdarúgó csapat működik Egyházkarcsán: kisdiák, diák, ifjúsági és felnőtt csapat. Az együttműködés eredményei szemmel láthatóak: az ifik és a diákcsapat a legjobb a járásban. Arról nem is beszélve, hogy a helyiek szívéhez nőtt a sportág. Ez régebben sem volt máshogy, a falu életében már 1933-ban megalakult az első futballcsapat. Itt a játék még csak a pihenésre, kikapcsolódásra szolgált, ugyanis az 1969-es évben megalakult egy új csapat, akik beiratkoztak a járási labdarúgó bajnokságra. A csapat a negyedik helyet érte el, innentől kezdve már inkább az eredmények elérése lett a cél.

A község a sport lehetősége mellett a kultúrára is kiemelt figyelmet szentel. Minden év júniusában falunapot szerveznek, melynek célja a község összetartozásának erősítése. Emellett a nyugdíjas napok is nagy népszerűségnek örvendnek.

Műhelymunkák

A projekt során összesen tizenkét, egyenként két órás műhelymunkát valósítunk meg, melyről 12 külön bejegyzésben számolunk be.

A 2018-as évre összesen hat műhelymunkát terveztünk, a 2019-re pedig újabb hatot.

1. alkalom - Meghívó

2018. október 8. Komádi, 13.00-15.00

Téma: Az idősgondozásban részt vevő szervezetek tapasztalatai, az idősek számára szociális és kulturális programokat szervezők tapasztalatainak összegyűjtése, jó gyakorlatok bemutatása
Előadó: Fehér Péter (Igazgató – Közösségi Ház és Városi Könyvtár, Komádi)
Résztvevők: 20 fő

Az előadás során a résztvevők betekintést kaptak a közösségi ház tevékenységébe, az idősek számára szervezett kulturális programok felmerülő kihívásaiba, jó gyakorlataiba, közösségformáló erejébe. Az ünnepek és kulturális rendezvények városi szintű megszervezésén kívül Fehér Péter beszámolt a hallgatóságnak az általuk működtetett Digitális Jólét Programról (DJP) és annak eredményeiről is. A Programba elsősorban az idősebb korosztály kapcsolódott be Komádi városában, melynek keretében lehetőség nyílik a generációk közötti távolság áthidalására is. A kávészünetet követő műhelymunka beszélgetés során a résztvevők tapasztalataira került a fő hangsúly. A jelen lévők elsősorban idősek számára szociális szolgáltatásokat és kulturális programokat szervező szakemberek és önkéntesek voltak. Mindannyian beszámoltak arról, hogy a korosztály bizonyos része nehezen mobilizálható rendezvények, események kapcsán, ugyanakkor az intézményben élő idősek esetében ez kevésbé jelentkezik, mint az életvitelszerűen otthonukban tartózkodókéban. Az idősekkel kapcsolatos munkába a fiatal korosztály képviselői elsősorban kulturális rendezvények és családi napok alkalmával kapcsolódnak be, illetve a kötelező 50 órás önkéntes tevékenység keretében a mentális segítségnyújtás folyamatában vesznek részt. A rendezvény végén a beszélgetés összegzéseként megállapították, hogy minden szakember szükségesnek tartaná a fiatalok aktívabb részvételét az idősek életében, a generációk közötti kapcsolatok és együttműködés megerősítését, hiszen ez által új lendületet vihetnének az idősek világába.

2. alkalom

2018. október 11. Debrecen, 14.00-16.00

Téma: A fiatalok jellemzői, rezilienciája, a fiatalokkal dolgozó szakemberek korosztályi tapasztalatai
Előadó: Babik Tamás
Résztvevők: 20 fő

A találkozó a kezdeti technikai nehézségek áthidalása közben egy kötetlenebb beszélgetéssel indult, melyből a résztvevők máris számos fontos dolgot megtudhattak a reziliencia képességéről, már csak az előadó személye kapcsán is. Babik Tamás segítő foglalkozású szakember, egyben látássérült. A rendezvényre Sunnyval, segítő kutyájával érkezett, és az ezt nehezítő körülmények ellenére egy PowerPointos prezentáció előadására készült, ami talán bátran mondhatjuk, hogy már önmagában is a kiemelkedő szintű megküzdési képességeinek bizonyítéka. A bevezető beszélgetés után az előadásában Tamás személyes és szakmai tapasztalatain, valamint a témához kapcsolódó releváns kutatások eredményein keresztül mutatta be a reziliencia fogalmát, mérhetőségét, külső és belső tényezőit, és azt, hogyan tehetjük jobbá saját megküzdési képességünket. A kávészünetet követő kötetlenebb műhelymunka beszélgetés során a résztvevőkben megfogalmazódott, hogy mind a fiatal, mind az idősebb korosztálynak, a „hétköznapi embereknek” van mit tanulnia arról, hogyan bírkózzunk meg sikeresen a minket körülvevő nehézségekkel. Az előadó és a jelenlévők megfogalmazták a rendezvényen elhangzottak konklúziójaként, hogy a reziliencia képességét egy adott helyzetre vonatkozóan nagyban befolyásolja a belső tényezőkön kívül a külső faktorok között a támogató környezet hiánya vagy megléte is, mely jelentősen elősegítheti a fiatalok megküzdési képességének javítását.

3. alkalom

2018. október 12. Debrecen, 14.00-16.00

Téma: A szociális területen végzett munka kihívásai és jó gyakorlatok
Előadó: Molnár Ágnes (Debrecen Bike Maffia)
Résztvevők: 20 fő

Az előadó Debrecen egyik kiemelkedő közösségi kezdeményezését mutatta be prezentációjában, melyből a résztvevők megtudhatták, hogy a mozgalom nem része a szociális ellátórendszernek, nem intézményes keretek között működik, ezzel együtt maximálisan áthatja az alulról jövő szerveződésekre jellemző társadalmi aktivitás hajtóereje. Bemutatásra került a mozgalom debreceni sejtje által megvalósított számos közösségi kezdeményezés és projekt – a könyvek és adományok gyűjtésétől a rendszeres főzésig és ételosztásig –, melyeknek közös pontjuk az aktív állampolgárság, a segítségnyújtás és maga a kerékpározás. A Debrecen Bike Maffia jelentős önkéntes bázissal rendelkezik, a tevékenységbe számos korosztály kapcsolódik be, ugyanakkor jellemzően a fiatalok és az ő lendületességük, mely élteti a kezdeményezést. Megismerkedhettek a jelenlévők számos nehézséggel és kihívással, mely munkájukhoz kapcsolódik, de természetesen a jó gyakorlatok kapcsán betekintést nyerhettek a sikertörténetekbe is, melyek motivációs ereje áthatja a közösség tevékenységét. A kávészünetet követő műhelymunka beszélgetés keretében a résztvevőkben megfogalmazódott, hogy míg a hivatalos keretek között ellátást nyújtó szervezetek esetében a kihívást gyakran a megnövekedett adminisztráció jelenti, mely lecsökkenti azt az időt, melyet az ügyfél számára ténylegesen nyújtott segítségre tudnak fordítani, addig az önkéntes alapon, ugyanakkor magas szakmai hatékonysággal működő segítő közösségek kiemelkedő segítséget tudnak nyújtani mindennek pótlásában, kiegészítésében a segítségre szorulók számára. Előremutató javaslatként fogalmazódott meg a hivatalos intézményrendszer és az önszerveződő alapon működő helyi jó gyakorlatok már meglévő együttműködésének további erősítése.

4. alkalom

2018. október 15. Szentpéterszeg, 13.00-15.00

Téma: Civil szervezetek és a helyi döntéshozók kapcsolata, szakmai együttműködések, jó gyakorlatok
Előadó: Harasztosi Sándor (Szentpéterszeg Jelenéért, Jövőjéért Alapítvány)
Résztvevők: 20 fő

A műhelymunka beszélgetést indító előadás a település közelmúltját átható gazdasági és társadalmi változások bemutatásával indult, mely nagyban meghatározza a település lakosságszerkezetét. Alapvetően öregedő társadalmunkban egy kistelepülés lakosságát különösen sújthatják a gazdasági okokból történő elvándorlás következményei, valamint az alacsony foglalkoztatottság, melyek helyi konfliktusokhoz is vezethetnek. A nehézségek és az egyet nem értés gyökerei általában kommunikációs problémákból táplálkoznak, melyek helyi szinten változó sikerességgel orvosolhatók. Ugyanakkor Szentpéterszeg esetében az Önkormányzat és a településen működő civil szervezetek és helyi kezdeményezések kommunikációja aktív és hatékony, melyek gyümölcseként közös tevékenységek és együttműködésben megvalósított rendezvények színesítik a település lakóinak életét. A kávészünetet követő műhelymunka beszélgetést is ez az együttműködő és kellemes hangulat hatotta át, melyből kiderült, hogy a település polgármestere támogatja a civil kezdeményezéseket, épít a közösségekre, és mindez nagy motiváció a helyi nonprofit szervezetek és informális szerveződések tagjai számára. A résztvevőkben megfogalmazódott a szektorok közötti együttműködés jó gyakorlatának más településeken való adaptációs igénye, illetve az itt jelenlévő együttműködések helyi szinten való további megerősítésének előnyei a település életében.

5. alkalom

2018. október 18. Szentpéterszeg, 14.00-16.00

Téma: Civil szervezetek kapcsolatai egymással (szociális és ifjúsági területen dolgozó szakemberek tapasztalatai)
Előadó: Harasztosi Sándor (Szentpéterszeg Jelenéért, Jövőjéért Alapítvány)
Résztvevők: 20 fő

Az előadó bemutatta a helyi szinten működő egyesületek, alapítványok és a Szentpéterszegen szerepet vállaló informális szerveződések tevékenységét, munkáját, a közöttük lévő kapcsolatokat és aktív együttműködéseket. A jelenlévők megtudhatták, hogy a különböző területen működő szervezetek egymás főbb céljainak támogatásán kívül elsősorban fesztiválok, események, közösségi rendezvények szervezésében végeznek aktívan közös tevékenységet. Rendszeres, és helyi szinten nagyszabásúnak minősülő események a település életében ezek a rendezvények, bálok és települési találkozók, melyek régi gyökerekből táplálkoznak, és a környező települések számára is mintaként szolgálnak, további rendezvényeket generálva a térségben. A kávészünet után, a műhelymunka beszélgetésben kiderült, hogy az egyes szervezetek összesen megközelítőleg 60 fő önkéntes összefogására támaszkodhatnak, melyből kb. 30 fő alkot egy fix bázist, akik minden helyi szintű rendezvény megszervezésébe bekapcsolódnak. Ugyanakkor a lakosság egy bizonyos része passzív, nehezen mozgósítható, míg az aktívak a közösség befogadó és megtartó erejét tapasztalják meg. A résztvevők egyetértettek abban, hogy egy kisebb település lakosság összetétele különösen indokolttá teszi a korai tudatosság kialakításának, a normák átörökítésének kiemelt feladatát, hiszen a jelenleg aktív korúak a jövő nemzedékére kell átörökítsék a helyi szintű érékek megóvásával, továbbvitelével kapcsolatos tevékenységeket, és az ehhez alapul szolgáló belső értékrendet. Azonban a generációk közötti aktív együttműködés fokozása és megerősítése nem csak a kistelepülések, de a nagyobb városok esetében is kiemelten fontos kihívás – legyen szó a kulturális értékek megóvásáról, az ifjúsági munkáról, vagy a szociális biztonság megteremtéséről.

6. alkalom

2018. október 19. Komádi, 13.00-15.00

Téma: A kiégés (burn out) megelőzése a szociális szférában és a civil szervezetekben dolgozók esetében
Előadó: Tóth Magdolna (Debreceni Néri Szent Fülöp Alapítvány)
Résztvevők: 20 fő

Az előadásból megtudhatták a jelenlévők, hogy a szociális szféra tevékenységéből adódóan gyakorta jelentkező kiégés milyen tünetekkel bír, milyen folyamatok játszódnak le a kiégés során, mik az ezt befolyásoló belső és külső tényezők, és milyen kockázatok jelentkezhetnek a burn out jelenség kapcsán a segítő foglalkozásúak esetében. Az előadó kiemelte a prevenció fontosságát és bemutatta a megelőzés lehetőségeit, illetve a témában releváns kutatási eredményeket ismertette. Szóba került a kiégés kezelésének hazai és nemzetközi gyakorlata is. A kávészünetet műhelymunka beszélgetés követte, mely a kiégés kezelésével szemben a megelőzési lehetőségekre fókuszált. A jelenlévő szakemberek egyet értettek abban, hogy a segítő foglalkozásúak önmagukon végzett belső munkájában a folyamatos önreflexió és ön-monitorozás kiemelkedő fontosságú, és szerencsére már sok esetben nyílik lehetőségük képzések során a kiégés témakörével foglalkozni az adott terület szakembereinek. Azonban mindezek mellett a támogató környezet szerepe igen jelentős, így a családi és baráti beszélgetések mellett a munkahelyi kultúrában szükségszerű mindenhol fontos elemként beilleszteni a „segítők segítését”, vagyis a rendszeres lehetőséget, módszereket és alkalmakat a kiégés megelőzésére.

7. alkalom

2019. május 9. Komádi, 10:00 - 12:00

Téma: 'Önkéntesek a fiatalok köréből: jó gyakorlatok és módszerek
Előadó: Varga Anikó (Debreceni Néri Szent Fülöp Alapítvány)
Résztvevők: 20 fő

A műhelymunka során megismerkedhettünk az önkéntesség fogalmával, formáival, az ide vonatkozó gazdasági adatokkal, törvényi feltételekkel, szabályozásokkal, dokumentációs követelményekkel és lehetséges juttatásokkal. A téma kapcsán felmerülő kihívásokkal, az előadó személyes tapasztalataival és az általa képviselt szervezetnél működő jó gyakorlatokkal. Bemutatta a résztvevőknek, hogy az egyesületnél az évek során hogyan alakult ez a folyamat. Jó tapasztalatokat osztott meg, arról beszélt, hogy egyre többen érdeklődnek az önkéntes munka iránt. Kezdetben az érintett szülők kapcsolódtak be tevékenységükbe, akik segítségével több intézmény kialakítására sor került (udvarrendezési feladatok, kerítésfestés, takarítás, pakolás, stb.) Manapság több, az intézmény életéhez kapcsolódó programhoz is csatlakoznak önkéntesek, mint például fogyatékkal élők részére szervezett szabadidős programokban való részvétel, azok előkészítése, kísérés, felügyelet. Továbbra is szükséges az olyan fizikai tevékenységbe való bekapcsolódása az önkénteseknek, amire az egyesületnek nincsen kapacitása, viszont a feladat nem igényel szakképesítést.

2. bejegyzés a 7. műhelymunkáról

A műhelymunka során többen bekapcsolódtak a tapasztalatok megosztásába. Kiderült a beszámolóikból, hogy sokan, főleg vidéki városokban és kistelepüléseken azzal találkoznak, hogy nem igazán van hagyománya az önkéntességnek. Azt gondolják, hogy sokan nem is ismerik ezt a fogalmat, illetve nem tudják milyen lehetőségeik vannak. Nagyvárosokban a fiatalok köréből (egyetemisták) vannak inkább önkéntesek és inkább ifjúsági programok kapcsán. Ugyanakkor felmerült pozitív tapasztalatként a vidéki résztvevők köréből, hogy egy intézményhez jelentkezett egy önkéntes, akit később alkalmazott is az intézményvezető. A rendezvény végén a beszélgetés összegzéseként a résztvevők arról beszéltek, hogyan lehetne népszerűsíteni az önkéntességet, mivel itt vidéken leginkább a középiskolások teljesítik a kötelező (törvény által előírt) óraszámot önkéntes munkából, ugyanakkor minden szakember szerencsésnek tartaná a fiatalok aktívabb bekapcsolódását.

8. alkalom

2019. május 10. Komádi, 12:00 - 14:00

Téma: 'Önismereti játékok a fiatalokkal kapcsolatos munkában (játékok kipróbálása)
Előadó: Szűcs Kornél Balázs („ÚTON” Ifjúsági-Kulturális Egyesület)
Résztvevők: 20 fő

A műhelymunka célja, hogy az EFOP-522-es pályázat felhívásával összhangban közvetetten és közvetlenül a hazai humán közszolgáltatásban dolgozó szakembereket és rajtuk keresztül az ellátást is fejlessze. Ezt a célt a műhelymunka elérte, hiszen ennek a formának éppene a szakemberek közötti, adott témára vonatkozó tapasztalatcseres, tudásmegsztás a lényege, ami itt meg is történt.

A találkozót az előadó rövid bemutatkozás után a közös szabályok rögzítésével kezdte, mely mindig alapját képezi a tréningfolyamatoknak, így ezen a műhelymunka alkalmon is elengedhetetlen volt, hiszen a korábbi alkalmaktól eltérően az itt megjelent szakemberek máris egy vidám, fiatalos, színes tréning résztvevőivé váltak, hogy kipróbálhassák az ifjúsági munkában rendszeresen alkalmazott önismereti játékok tárházát. A folyamat egy „ismerkedős-kapcsolatteremtős” játékkal indult, valamint „ice brakeing” (azaz jégtörő) technikák alkalmazásával, hiszen itt a résztvevőknek összesen 2 óra időkeret állt rendelkezésükre, nem úgy, mint a fiatalok fejlesztése során alkalmazott jelentősen hosszabb tréningek esetén. Mindezt mozgásos feladatok követték, melyek közben az önismeret jegyében a résztvevők testtudatossága is szerepet kapott mely egy fontos út az önismereti folyamatban.

2. bejegyzés a 8. műhelymunkáról

A szakember felhívta a résztvevők figyelmét arra a bizonyított tényre, hogy a formális pedagógiai eszközök hatékonysága a nem formális oktatási módszerekhez képest jelentősen alacsonyabb fokú, hiszen míg a formális oktatás által közölt tudásanyag 80%-át rendszerint elfelejtjük, addig a nem formális keretek között szerzett tapasztalatok és tudás 80%-a megmarad emlékezetünkben. Épp ezért kap kiemelt fontosságot az a cél, hogy a fiatalok felismerjék a lehetőségeiket, tisztában legyenek a céljaikkal és az oda vezető elérési utakkal. Ebben kiemelt szerepe van a tervezésnek és a tudatosságnak, ami persze nem zárja ki a spontaneitást sem. A találkozón a résztvevők kipróbálhatták magukat pro- és kontra érvelés közben egy vitás szituációban, melyet ezt követően közösen elemeztek. Mindannyian egyet értettek abban, hogy ez egy jó módszer önmagunk és társaink, belső értékrendünk megismerésére, valamint kreativitásunk és asszertivitásunk fejlesztésére. A rendezvény zárásaként a résztvevők értékelték a programot, amellett, hogy mindannyian jól érezték magukat, többek részéről elhangzott az a kijelentés, hogy a nem formális pedagógia eszközeit a szociális szakemberek képzésében is hatékonyan lehetne alkalmazni, úgy tűnt, a jelenlévők nyitottak erre a fejlesztési irányra.

9. alkalom

2019. május 20. Debrecen, 13:00 - 15:00

Téma: Oktatási / tréneri eszközök használata a szociális munkában (eszközök kipróbálása) 1.
Előadó: Szűcs Kornél Balázs („ÚTON” Ifjúsági-Kulturális Egyesület)
Résztvevők: 20 fő

A műhelymunka alkalmat az előadó rövid bemutatkozás után a helyiség és az ülő alkalmatosságok átrendezésével kezdte, egy olyan teret teremtve ezáltal, mely sokkal jobban megfelel a tréningfeladatok számára, mint a hagyományos konferencia elrendezés. Ezt követte a közös szabályok rögzítése, mely szintén hozzátartozik a munkamódszerhez, s mely alapján a résztvevők élhettek a passzolás lehetőségével, amennyiben kellemetlen lenne számukra valamelyik feladat; mindenki megismerte a tréning közbeni mosdóhasználat lazább kereteit, és a tegezés-magázás szabályait a csoportban. A folyamat egy „ismerkedős-kapcsolatteremtős” játékkal indult, ezt követte az „ice brakeing” (azaz jégtörő) technikák alkalmazása, mely nagyon hasznosnak bizonyult tekintettel arra, hogy itt a résztvevőknek összesen 2 óra időkeret állt rendelkezésükre, nem úgy, mint a szociális munkában alkalmazott jelentősen hosszabb tréningek esetén. Mindezt mozgásos feladatok követték, melyek közben az önismeret jegyében a résztvevők testtudatossága is szerepet kapott. Mindezek után a résztvevők verbális és nonverbális kommunikációs gyakorlatokon keresztül próbálhatták ki a szociális munkában is rendszeresen alkalmazott tréneri eszközöket. A program zárásaként, a résztvevők stresszoldó és relaxációs technikákkal ismerkedtek meg, mely szintén fontos eszköz a szociális szektrorban dolgozók számára tartott tréning alkalmak során. A rendezvény zárásaként a résztvevők értékelték a programot, a kellemes hangulat mellett többek részéről megfogalmazódott az igény, hogy szívesen részt vennének hasonló alkalmakon rendszeres jelleggel is.

10. alkalom

2019. május 21. Debrecen, 15:00 - 17:00

Téma: Oktatási / tréneri eszközök használata a szociális munkában (eszközök kipróbálása) 2.
Előadó: Szűcs Kornél Balázs („ÚTON” Ifjúsági-Kulturális Egyesület)
Résztvevők: 20 fő

Az előadó köszöntötte a résztvevőket, akik között jelentős számban képviseltették magunkat az előző alkalom résztvevői, így már ismerősként üdvözölhették egymást. Éppen ezért ezen az alkalmon az ismerkedési és jégtörő feladatok lerövidítésre kerültek, és a szűk időkeretek jelentős részét az aktív érdemi munkára tudták fordítani a megjelentek. A ráhangoló feladatokat követően csoportmunka következett: a résztvevők két csoportban elemeztek egy vitás kérdést, majd kipróbálhatták magukat pro- és kontra érvelés közben. A szünet után a csoportok fókuszt váltottak, akik eddig a kérdés mellett érveltek, most ellene kellett kiállniuk és fordítva. Ezt követően közösen elemezték a feladatot és saját tapasztalataikat. Mindannyian egyet értettek abban, hogy ez egy jó módszer önmagunk és társaink, belső értékrendünk megismerésére, valamint kreativitásunk és asszertivitásunk fejlesztésére, kiemelték ezen felül, hogy egy kérdés két különböző nézőpontból történő megvizsgálása fokozott mértékben képes fejleszteni empatikus képességeinket és ezáltal együttműködési hajlandóságunkat. A rendezvény zárásaként a résztvevők értékelték a találkozót, megerősítették azon igényüket, hogy szívesen részt vennének hasonló alkalmakon rendszeres jelleggel is, hiszen az itteni tapasztalataik tükrében nagyon hatékony eszköznek tartják a megismert technikákat.

11. alkalom

2019. május 27. Debrecen, 13:00 - 15:00

Téma: Oktatási / tréneri eszközök használata a szociális munkában (eszközök kipróbálása) 3.
Előadó: Szűcs Kornél Balázs („ÚTON” Ifjúsági-Kulturális Egyesület)
Résztvevők: 20 fő

Bár a műhelymunka témája címében hasonló az utolsó két műhelymunkához,de ezek az alkalmaz tulajdonképpen folytatásai a megkezdett munkának, annak elmélyítése, a szakmai tapasztalatok megosztása, a kompetenciák erősítése, az elmélet kipróbálása a gyakorlatban.

Az előadó köszöntötte a résztvevőket, rövid bemutatkozás után rögzítésre kerültek a közös szabályok, mely a munkamódszerhez igazodva azonosak a korábbi műhelymunka alkalmakon alkalmazottakkal: a résztvevők élhettek a passzolás lehetőségével, amennyiben kellemetlen lenne számukra valamelyik feladat; a tréning közbeni mosdóhasználat lazább keretek között történik, valamint a tegezés-magázás szabályait is egyeztették a résztvevők. Egy „ismerkedős-kapcsolatteremtős” játék után, az „ice brakeing” (jégtörő) technikák következtek, melyek kellő hatást gyakoroltak a résztvevők nyitottságára és a csoportdinamika mechanizmusainak gyors kiépülésére. Ráhangolásként mozgásos és nyelvi faladatokban próbálhatták ki a tréneri eszközök használatát a csoport tagjai. A ráhangoló feladatokat követően ez alkalommal is szakmai munka következett csoportos formában: a résztvevők feladata az első esetben az volt, hogy a játékok folyamán ellentétes verbális és érzelmi tartalmat közvetítsenek, majd rezzenéstelen arccal kellett mégis pozitív energiát, megerősítést sugározniuk társaiknak. A játékok végén örömmel állapították meg a jelenlevők, hogy az ez alkalommal megismert eszközök bizonyos nehéz kommunikációs helyzetekben is kiemelt segítségül szolgálhatnak munkájuk során.

12. alkalom

2019. május 28. Debrecen, 15:00 - 17:00

Téma: Oktatási / tréneri eszközök használata a szociális munkában (eszközök kipróbálása) 4.
Előadó: Szűcs Kornél Balázs („ÚTON” Ifjúsági-Kulturális Egyesület)
Résztvevők: 20 fő

Az előadó köszöntötte a résztvevőket, akik közül jó néhányan már részt vettek az előző műhelymunkán, vagy egy azt megelőző alkalmon, így ezúttal az ismerkedési és jégtörő feladatok újra lerövidítésre kerültek, és a rendelkezésre álló időt sikerült igazán hatékonyan az aktív szakmai munkára fordítani. A ráhangoló feladatokat követően a kiszolgáltatott helyzetben lévő kommunikációs szituációk feldolgozása került a műhely fókuszába, természetesen játékos-tréninges formában ismerkedhettek meg a témával a jelenlévő szakemberek. A résztvevők speciális technikákat sajátíthattak el a hasonló helyzetek kezelésére. A helyzetgyakorlatokat követően a verbális feldolgozásra is sor került, a közös elemzés keretei között. A feladat és saját tapasztalataik összegzésekor a megállapították, hogy a helyzetek megoldásánál a legfontosabb az asszertív hozzáállás volt, mely az adott szituáció sikeres kezeléséhez jellemzően nagy mértékben hozzájárul. Egyetértettek abban, hogy a fiatalok felkészítése a társadalom kihívásaira, a nehéz helyzetek kezelésére a szociális szakemberek számára sokszor nagy kihívást jelenthet, melyhez igazán hasznos technikákat sajátíthattak el az adott műhely keretei között. Összegzéséként mindannyian megerősítették, hogy szívesen vennének részt hasonló alkalmakon rendszeres jelleggel, mert véleményük szerint ezen technikák részletes megismerése nagyban segítené a szakmai fejlődésüket.

Tanulmányutak

A projekt során a tapasztalatszerzés és a jó gyakorlatok működés közbeni tanulmányozása érdekében tanulmányutakat is szervezünk, évente négyet.

1. alkalom

Időpont: 2018. október 9.
Helyszín: 4100 Berettyóújfalu, Puskin u. 10.
Felkeresett intézmény: Csiga-Ház Szociális Szolgáltató Intézmény (Fogyatékkal élő személyek és pszichiátriai betegek nappali ellátása)

A tanulmányút során az intézmény meglátogatásával lehetőségünk volt újabb tapasztalatot gyűjteni a szociális területen végzett munkáról, mely hozzájárul majd a humán közszolgáltatások fejlesztéséhez, ahogyan aez EFOP-522-es felhívás szövegében is célként megfogalmazódik. A tanulmányút ezt a célt segített elérni.

A tanulmányúton résztvevő szakemberek a Csigaház Szociális Szolgáltató Intézmény saját, akadálymentes kialakítású ingatlanában tekintették meg az általuk nyújtott szolgáltatások működését. Az intézményben fogyatékkal élő személyek (16 fő) és pszichiátriai betegek (8 fő) nappali ellátása történik, melynek keretében lehetőséget biztosítanak napközbeni ott tartózkodásra, társas kapcsolatok kialakítására és rendszeres programjaik által a szabadidő hasznos eltöltésére. Az általuk szervezett programok és szabadidős tevékenységek számára nem csupán az épület, hanem az azt körbevevő, körülkerített, rendezett kert is rendszeresen helyszínül szolgál, melyet szintén megtekintettek a program résztvevői. Az intézmény vezetője ismertette az általuk nyújtott további szolgáltatásokat, beszámolt róla, hogy tanoda programot is működtetnek hátrányos helyzetű felső tagozatos diákok számára, melynek keretében felzárkóztatás és szabadidős programok megrendezése történik. Ezen felül fejlesztő foglalkoztatás is történik az intézményben, melynek fő területei a varrás a kertészet és a konyhai kisegítés. A résztvevők megtekintették az így készített minőségi textil termékeket, illetve a fóliasátrat, és a kert végében található levendulást is. Az intézményvezető elmondása szerint tevékenységükben fiatalok leginkább a kötelező 50 órás önkéntes tevékenység kapcsán vesznek részt, mely az idei évben megközelítőleg 30 fiatal bekapcsolódását jelentette.

2. alkalom

Időpont: 2018. október 10.
Helyszín: 4146 Újiráz, Petőfi u. 19.Felkeresett intézmény: Időskorúak Gondozóháza és Napközi Otthona

z intézményben a tanulmányút résztvevőit az intézményvezető fogadta, aki bemutatta annak működését, illetve végigvezette a szakembereket a közös helyiségeken és egyes szobákon is. Elmondta, hogy az igényes, új építésű, tiszta és akadálymentes épületben 36 fő részére nyújtanak ápolást-gondozást, bentlakásos formában, szakosított ellátás keretében. Tevékenységüket önkormányzati fenntartásban végzik szakképzett munkatársakkal, ellátási területük országos. Speciális módszertanuk, hogy az ott dolgozók párokban, illetve csapatokban végzik az idősek ellátását, melyek összetétele állandó, munkarendje rendszerszerű, így a munkavállalók számára is előre tervezhető maga a munkavégzés folyamata és a szabadnapok ütemezése is. Napi ötszöri étkezést, foglalkoztatást és rendszeres programokat biztosítanak lakóik számára. Az intézményben az átlagoshoz képest magas a férfi ellátottak száma (16 fő), különlegesség továbbá, hogy házaspárok is élnek az intézményben, akik egy szobában kerültek elszállásolásra. Betekintést kaphattak a jelenlévők az intézmény mindennapi életébe és tevékenységébe, történeket hallhattak ottani életvitelükről az idősektől is. Egyértelműen megállapítható volt az intézményben folyó ellátás magas szakmai színvonala mellett a bentlakók irányába megnyilvánuló személyes gondoskodás és figyelem is, úgy a gondozók, mint maga az intézményvezető részéről. Megtudhatták a résztvevők, hogy az 50 órás önkéntes tevékenység keretében fiatalok is bekapcsolódnak időről időre az otthon munkájába, ők elsősorban a mentális ellátásban vesznek részt. Az intézmény vezetője elmondta, hogy távolabbi céljuk egy speciális demens részleg létrehozása, s így az intézmény által nyújtott szolgáltatások még szélesebb körűvé tétele.

3. alkalom

Időpont: 2018. október 16.
Helyszín: 4138 Komádi, Fő u. 123.
Felkeresett intézmény: Komádi Idősek Otthona

A tanulmányút során az intézmény meglátogatásával lehetőségünk volt újabb tapasztalatot gyűjteni a szociális területen végzett munkáról, mely hozzájárul majd a humán közszolgáltatások fejlesztéséhez, ahogyan aez EFOP-522-es felhívás szövegében is célként megfogalmazódik. A tanulmányút ezt a célt segített elérni.
Az otthonban az intézményvezető fogadta a tanulmányút résztvevőit, aki bemutatta az intézmény működését, illetve megmutatta a közös helyiségeket és egyes szobákat is a szakembereknek. Beszámolt róla, hogy a bentlakásos intézmény két épületében 25 fő részére nyújtanak ápolást-gondozást, szakosított ellátás keretében. Tevékenységüket Komotthon Nonprofit Kft. fenntartásban végzik szakképzett ápolókkal. Ellátási területük Hajdú-Bihar megyére terjed ki, ugyanakkor a bentlakók 95%-a Komádi lakos. Napi háromszori főétkezést biztosítanak, melyhez saját tálalókonyhával rendelkeznek. Havi rendszerességű programokat biztosítanak lakóik számára úgy az intézményben, mint külső rendezvényeken, színjátszó kört működtetnek közösségfejlesztő munkatárs vezetésével. A rendezvények alkalmával a hozzátartozók is aktívak. Az intézményben az átlagéletkor 85 év, demenseket is fogadnak. A jelenlévőknek nem csupán az intézmény mindennapi életébe és tevékenységébe sikerült betekinteniük, de lehetőségük nyílt az idősekkel is beszélgetni tapasztalataikról. Egyértelműen megállapítható volt az intézményben folyó ellátás magas szakmai színvonala mellett a bentlakók irányába megnyilvánuló személyes gondoskodás és figyelem is, úgy a gondozók, mint maga az intézményvezető részéről. Megtudhatták a résztvevők, hogy a rendezvények kapcsán óvodások és iskolások is gyakran bekapcsolódnak az intézmény életébe. A fiatalok aktív részvétele diákmunka, illetve az 50 órás önkéntes tevékenység keretében jelenik meg az intézmény életében, ők a mentális ellátás tevékenységben vesznek részt főként.

4. alkalom

Időpont: 2018. október 17.
Helyszín: 4137 Magyarhomorog, Árpád u. 47.
Felkeresett intézmény: Magyarhomorogi Idősek Otthona

A tanulmányút során az intézmény meglátogatásával lehetőségünk volt újabb tapasztalatot gyűjteni a szociális területen végzett munkáról, mely hozzájárul majd a humán közszolgáltatások fejlesztéséhez, ahogyan aez EFOP-522-es felhívás szövegében is célként megfogalmazódik. A tanulmányút ezt a célt segített elérni.
Az ápolás-gondozást nyújtó bentlakásos intézményt, illetve annak működési rendjét az ápolást vezető főnővér mutatta be a tanulmányúton résztvevő szakembereknek, végigvezetve őket a közös helyiségeken és szobákon is. A kistelepülés frekventált pontján található, parkosított udvarral rendelkező épületben 31 fő részére nyújtanak otthont, szakosított ellátás keretében 5 db 2 ágyas, 5 db 3 ágyas, és 1 db 4 ágyas szobában. Napi háromszori főétkezést, szabadidős és hitéleti tevékenységeket, rendszeres programokat és mentális gondozást biztosítanak lakóik számára. Az intézményben az átlagéletkor 80 év, az ott élők saját emléktárgyaikat is bevihetik beköltözésükkor. Rövid betekintést kaphattak a résztvevő szakemberek az intézmény tevékenységébe, az ott élő idősek mindennapi életébe is. Az itt folyó ellátás magas szakmai színvonala, illetve a bentlakók irányába megnyilvánuló személyes gondoskodás és figyelem ebben az intézményben is szembetűnő volt. A vezető főnévér beszámolójából kiderült, hogy az 50 órás önkéntes tevékenység keretében fiatalok is bekapcsolódnak olykor az otthon munkájába, ők elsősorban a mentális ellátásban vesznek részt. Ugyanakkor jelentős színfoltot jelent mindez az idősek mentális életében, ezért szükség lenne a generációk közötti kapcsolat további erősítésére, az ifjúság aktívabb bevonásába a tevékenységükbe.

5. alkalom (1. bejegyzés a tanulmányútról)

Időpont: 2019. április 29.
Helyszín: BESZI Komádi - 4138 Komádi, Fő út 222-224.
Felkeresett intézmény: BESZI

Az intézmény bentlakásos fogyatékkal élők és pszichiátriai betegek otthona, fenntartója a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, melynek az egyik telephelye a Komádiban meglátogatott intézmény. Az intézmény épületét, életét, lakóit, programjait az intézményvezető mutatta be. Elmondta, hogy az épületkomplexus 2008. évben épült, megfelelve az akkori minden jogszabályi és hatósági követelményeknek, 185 férőhelyre lett kialakítva. Több épületből áll a telephely, mert kialakításra került az udvaron belül négy lakóotthon.

A főépület kétszintes. Itt történik az intézmény életének irányítása, itt vannak kialakítva irodák, a főzőkonyha, ebédlő, mosoda, raktárok, személyzeti öltözők és természetesen a legtöbb lakószoba. A főépületben portaszolgálat működik és a folyosókon kamerák működnek. A szintek zárhatóak, nincsen a szintek között szabad átjárás az ellátottak részére. Az „A” részlegen vannak a súlyos, halmozottan sérült ellátottak, akik önellátásra teljesen képtelenek. A „B” részlegen laknak a súlyos és középsúlyos sérültek, a „C” részlegen pedig a középsúlyos és enyhe fokban sérült fogyatékkal élők.

Az udvaron kialakított négy lakóotthonban enyhe, illetve középfokban sérült ellátottak élnek, akik közül néhányan akár önálló életvitelre is képesek lennének. A lakóotthonok tisztán és rendben tartásáért nagymértékben a lakók felelősek, ők díszítik a lakószobájukat saját ízlésük szerint. A szobák két ágyasak, külön tisztálkodó helység és mosdó van nemek szerint, valamint van kialakítva minden lakóotthonban egy többfunkciós tér, ahol elsősorban szabadidős tevékenységek zajlanak. Egy lakóotthonban 10 ellátott él. Vannak olyanok, akik párt alkotnak. Minden ellátottnak lehetősége van saját bútort bevinni az intézménybe. Tapasztalatunk szerint a fogyatékosság súlyossága szerint változnak a szobák berendezései, díszítései. Az „A” részlegben, az intézményvezető elmondása szerint, teljesen puritán a berendezés.

5. beszámoló szakmai része (2. bejegyzés erről a tanulmányútról)

Az intézményvezető megismertette velünk az intézménybe való bekerülés feltételeit, annak folyamatát, a dokumentációs rendszert. Pontos adatokkal bemutatta az ellátottak összetételét, fogyatékosság szerint (57 fő súlyos vagy halmozottan sérült, 12 fő mozgásszervi fogyatékos, a többi ellátott közép vagy enyhe fokban sérült), nemenkénti eloszlásban, valamint elmondta, hogy 33 fő inkontinens személy van az intézményben.

Elmondta, hogy 87 fő munkatárs dolgozik, zömében gondozók, de fejlesztő pedagógusok, szakácsok, irodai munkatársak segítik az intézmény működésének zökkenőmentességét. 16 fő dolgozik a lakóotthonokban, a többi gondozó a főépületben, forgó rendszerben dolgozik a részlegeken.

Megismerhettük az intézmény napirendjét, belátást nyerhettünk a szabadidős és fejlesztő foglalkoztatásokba, láthattunk ellátottak munkáit (rajzok, festmények, dísztárgyak).

Az intézmény fogad tárgyi és pénzbeli adományokat magánszemélyektől és szervezetektől egyaránt szakmai működésük támogatásaként.
Fontos kérdésnek tartják a lakosság érzékenyítését. Gyakorlat keretében szoktak fiatalok bekapcsolódni az intézmény munkájába, zömében érettségi előtt állók, illetve egészségügyi területen tanulók. Az önkéntesek bekapcsolódása ritka, rendszertelen, de arra is volt példa, hogy egy önkéntessel olyan jó munkakapcsolat alakult ki, hogy végül főállású munkatársként alkalmazták.

6. alkalom (1. bejegyzés a 6. tanulmányútról)

Időpont: 2019. április 30.
Helyszín: Biztos Kezdet Gyerekház Komádi - 4138 Komádi, Fő út 147.
Felkeresett intézmény: Biztos Kezdet Gyerekház

Az intézményt a vezető mutatta be. Érezhető volt, hogy nagyon családias légkör uralkodik, és minden helyiség, közösségi tér, kiszolgáló helyiség láttán olyan érzésünk lehet, mintha egy lakásban (otthon) lennénk, ahol minden adott a célcsoporthoz tartozó gyermek megfelelő fejlődéséhez, igényeinek kielégítéséhez. A Biztos Kezdet Gyerekház 2013. október 28-án kezdte meg működését, a Komádi Város Önkormányzatának fenntartásában. Összesen 3 munkavállaló dolgozik az intézményben.

A Biztos Kezdet Gyerekházak elsősorban a hátrányos helyzetű településeken – így Komádiban is – a nehéz körülmények között élő gyerekek és gyerekes családok számára olyan szolgáltatásokat biztosítanak, melyek hozzájárulnak a gyerekek későbbi sikeres életpályájához. Az intézmény elsősorban a 0-5 éves gyerekeket nevelő családokat várja, akik hátrányos helyzetű településrészeken élnek és korlátozottan, vagy egyáltalán nem férnek hozzá a jó minőségű szolgáltatásokhoz. Az érintett családok 15%-a hátrányos helyzetű, és 85%-a halmozottan hátrányos helyzetű. A Biztos Kezdet Gyerekház célcsoportjára jellemző, hogy, három vagy annál több gyermeket nevelnek komfortnélküli lakásban, a közüzemi tartozások száma igen magas.

A tárgyi feltételrendszert a törvényi előírásoknak megfelelően alakították ki: családias, közvetlen hangulatú és célszerűséget szem előtt tartó épületben helyezkedik el. Az alapfunkciók működése mellett részben az otthoni hiányok is pótolhatóak (folyóvíz, mosás, szárítás, fürdés), illetve a közös főzésre, egészséges ételek elkészítésére is van lehetőség. Az épület belvilága az életkori sajátosságoknak megfelelő bútorokkal, megfelelő játékokkal került kialakításra, amelyek egészségügyi és pedagógiai szempontoknak megfelelnek. Hatalmas udvarral rendelkezik, ahol a konyhakerttől kezdve a bográcsozó helyen át a homokozótól a mászókáig minden rendelkezésre áll (játékok, kerti bútorok).

6. tanulmányút szakmai része (2 bejegyzés a 6. tanulmányútról)

Jellemző az intézményre, hogy minden tevékenységet (főzés, mosás, étkezés, kreatív, szabadidős tevékenység, stb.) a szülők bevonásával, illetve azok közreműködésével végeznek. Illetve amelyik szülő megtanulta a munka folyamatát, egyedül is folytathatja. Nagyon sok szabadidős és kulturális programot, kirándulásokat szerveznek. Szakemberek meghívásával előadásokat tartanak (pl. egészségmegőrző és tudatos életmódot támogató előadások). Pszichológiai és jogi tanácsadást biztosítanak.

Napirend: 8.00- 9.00 nyitás, gyülekező, szabad játék

9.00 - 10.00 tízórai elkészítése, tálalása, elfogyasztása, utómunkálatok elvégzése

10.00- 11.00 foglalkozás gyermekeknek szülő bevonásával irányított tevékenység

11.00-13.00 szabad foglakozás, játék, beszélgetés, udvari tájék, köszöntések (születésnap, névnap ünneplése)

13.00- 16.00 dokumentációs feladatok, családlátogatás, rend, tisztaság megteremtése

Folyamatos szolgáltatások a Biztos Kezdet Gyerekházban: mosás, ruhaszárítás géppel, ügyintézéshez, kapcsolattartáshoz: telefon használat, varrás, konyha-és konyhai eszközök használata, igény szerinti szakemberek jelenléte, egyéni vagy kiscsoportos beszélgetések, internethasználat.

Az intézmény működésébe önkéntesek is bekapcsolódnak: 4-6 felnőtt és 8-10 diák személyében, akik visszajárnak és a rendezvények szervezésében nyújtanak segítséget. Diákmunka és nyári gyakorlat keretében is bekapcsolódnak fiatalok a Biztos Kezdet Gyerekház működésébe.

7. alkalom (1. bejegyzés a 7. tanulmányútról)

Időpont: 2019. május 23.
Helyszín: 5530 Vésztő, Bocskai u. 22.
Felkeresett intézmény: Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület Fogyatékosok Nappali Intézménye

Az nappali intézménynek helyt adó épületet a Vésztői Város Önkormányzata tulajdona, amit az egyesület hosszú távra vett bérbe (jelenleg 15 évre szóló bérleti jogviszony). Az egyesület önerőből újította fel az egykoron iskolaként funkcionáló épületet és alakította ki a jogszabályok által előírt helyiségeket. Az épületben a fogyatékkal élők nappali intézménye mellett kialakításra kerül az ellátáshoz jól igazodó fejlesztő iskola, amellyel biztosítani tudják a helyi és a környékben élő fogyatékos gyermekek tankötelezettségének teljesítését.

A teljesen felújított épületben (nyílászáró cserék, burkolt padlók, szépen kifestett helységek) fogadott minket az egyesület fenntartója és képviselője. Először elmondta, hogyan jött létre az egyesület, milyen felmerülő problémára adott választ az ellátás létrejötte, és milyen munkafolyamatokon mentek keresztül mire ez a komplex, egymásra épülő alap és szakosított ellátási formák létrejöttek.

1999. évben saját érintettség valamint helyi igények alapján, miszerint a fogyatékkal élő gyermekeket egy több tíz km-re lévő városba kellett elhordani fejlesztésre, netalán bentlakásos intézményi ellátásba kellett beadni a gyermekeket, hozták létre érintett szülők az egyesületet, és kezdték el kialakítani a fogyatékkal élők nappali ellátását. Egyesületünk 2002-ben azért hozta létre a Fogyatékosok Nappali Intézményét, hogy a tanköteles koron túli fiatalok és a rendszeres közoktatásban nem részesülők számára nyújtson mindennapos fejlesztést. Emellett az önkormányzat támogatásával indítottak helyben egy kis létszámú osztályt, ahol a gyermekek tankötelezettségüknek eleget is téve fejlődtek.

2. bejegyzés a 7. tanulmányútról

Az első intézményt az önkormányzat segítségével, szülői segítségekkel, pályázatból és rengeteg önkéntes munkával hozták létre. Az intézménynek híre ment a környéken, valamint új igények felmerülésével szükségessé vált az intézmény bővítése, valamint új ellátási formák kialakítása. Így költöztek ebbe az épületbe, így létszámbővítésre lett lehetőség (24 fős). Az épületben helyt kap 2010. év óta a fejlesztő iskola tankötelezett korú fogyatékkal élő részére valamint szintén az egyesület fenntartásában működő támogató szolgálat. A támogató szolgáltatással tudják biztosítani az ellátottak részére, hogy a fent megnevezett szolgáltatásokat elérjék. két, akadálymentes 9 személyes gépjárművel rendelkezik a szolgálat, és 6 környező településről, valamint helyből szállítja az ellátottakat. A szolgálat kísérő gondozót is biztosít.

A nappali ellátásban biztosított szolgáltatások, feladatok:

Minél önállóbb, mások segítségére egyre kevésbé szoruló fiatalok nevelése.
Sérült képességek kompenzálása.
A fejlődésben elmaradt készségek habilitációs fejlesztése.
Testi egészség megőrzése, erőnlét, állóképesség, egyénre szabott fejlesztése.
Hagyományok teremtése a szabadidő eltöltésére.

Szociális beilleszkedés (viselkedési szabályok, alkalmazkodás, kapcsolatteremtés)
Szabadidő eltöltését szolgáló készségek tanítása (játékok, ünnepek, zeneterápia, gyógylovaglás, kirándulás, ...stb.)
Munkára nevelés (önállóság, önellátás, házimunkák, állatok gondozása, növényápolás, szövés, agyagozás, ...stb.)

Az egyesület fenntartásában, több telephelyen az alábbi szolgáltatások működnek:

fogyatékkal élők nappali intézménye
fejlesztő iskola
fogyatékkal élők lakóotthona
támogató szolgálat
fejlesztő foglalkozás

Az épületben így több, egymásra épülő szolgáltatás működik, az épületben a munkavállalók száma: 24 fő.

Ellátottak köre: elsősorban értelmi fogyatékossággal élők, 1 fő látássérült, a többiek középsúlyosak vagy halmozottan sérültek.

Nyitott rendezvények a városban:

Farsang
Karácsonyi műsor
Évenként megrendezésre kerülő, érzékenyítő fesztivál 130 fellépővel.

8. alkalom (1 bejegyzés a tanulmányútrólt)

Időpont: 2019. május 24.
Helyszín: 5530 Vésztő, Toldi u. 9/b.
Felkeresett intézmény: Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület Csillagház Ápoló-Gondozó Lakóotthon

A fogyatékkal élők lakóotthona az egyesület tulajdona, amit az egyesület hosszú távú bérleti jogviszonyt követően vásárolt meg az önkormányzattól. Az egyesület önerőből újította fel az épületet és alakította ki a jogszabályok által előírt helyiségeket. Az épületben kapott helyet 2002-től fogyatékkal élők nappali intézménye, mely az újonnan felmerülő igényeket követően kinőtt, így másik nagyobb területtel rendelkező épületet kerestek. Az új igényekkel párhuzamosan került előtérbe, hogy sok, már nem tankötelezett fogyatékkal élőnek nincsen megoldva a lakhatása. Sok esetben a szülők már nem tudnak kellő minőségben gondoskodni a speciális szükségletet igénylő gyermekéről.

Az intézmény az ország minden területéről várja az érdeklődőket, jelenleg is az ország több pontjáról is van 10 várakozó.

Az épületben egy, illetve két ágyas szobák találhatóak, betartva a jogszabályban meghatározott 8 m2/fő életteret. A szobák saját bútorokkal vannak berendezve, minden ellátott hozhatja saját, megszokott berendezését. Minden szoba tévével felszerelt. Amennyiben ezt a hozzátartozó illetve, az ellátott nem kívánja, úgy az intézmény biztosít bútorzatot. Minden szoba az ellátott által díszített, saját igényeket tükröz. A takarításba az ellátottak is besegítenek, így fenntartva önellátó, öngondoskodó képességüket.

Az épületben jelenleg 10 főnek van biztosítva lakhatás.

2. bejegyzés a tanulmányútról

Az épület rendelkezik saját konyhával, de főzés külön telephelyen történik, így ott legfeljebb melegítés történik. Az épületben kialakításra került egy többfunkciós tér, ahol kulturális programok, szabadidős tevékenységek és a mindennapi étkezés történik. Az étkezéshez használt eszközöket az ellátottak maguk pakolják, illetve gondoskodnak tisztításukról.

Az épületben külön mosdó és fürdőszoba van nemenként, melynek tisztántartásáról takarító személyzet gondoskodik.Az épület hatalmas udvarral rendelkezik, szabadidős eszközökkel felszerelve.

Nap közben a lakók az egyesület fenntartásában működtetett jövedelemmel járó fejlesztő foglalkozáson vesznek részt a MINI-MAJORSÁG-ban, ahol az alábbi tevékenységeket végezhetik:

zöldterület kezelés:
- parkgondozás: intézmények szabadidős parkjainak és egyéb zöldterületeinek rendezése, szépítése, gondozása
- zöldség és dísznövénygondozás: konyhakerti növények termelése, dísznövények ápolása, gondozása
állatgondozás: juh, kecske, sertés, csirke, tyúk gondozása, ápolása
konyhai kisegítő munkák: a konyhakertben megtermelt zöldségek feldolgozása (tisztítás, mosás, befőzés, fagyasztás, stb.), egyszerű ételek készítése, mosogatás, törölgetés, rendrakás, stb.
szőnyegszövés: lábtörlők, szőnyegek, tarisznyák, asztali futók, fali szőnyegek, párnák készítése
agyagozás: dísztárgyak, használati tárgyak készítése

Rendezvények

Rendezvények, programok

A műhelymunkák és tanulmányutak mellett kisebb rendezvényeket is szervezünk a szakemberek számára.

Ezek az albbi típusokba sorolhatóak:

A tanulmányozni kívánt terület, szolgáltatás megismerése nemzetközi együttműködés keretében
Nemzetközi hálózatépítés
A nemzetközi együttműködés keretében kompetenciafejlesztés, tréning, terepmunka megvalósítása
Közös szakmai programok szervezése, megtartása a partnerekkel
Magyarországi konferencia
Disszemináció keretében a tapasztalatok megosztása a hazai szakemberek körében tréningek, kompetenciafejlesztések keretében megvalósuló hazai tanulmányút vagy más forrásból megvalósuló külföldi tanulmányút szervezése (rendezvény)
Disszemináció keretében a tapasztalatok megosztása a hazai szakemberek körében tréningek, kompetenciafejlesztések keretében megvalósuló hazai tanulmányút vagy más forrásból megvalósuló külföldi tanulmányút szervezése (képzés)
A projekt eredményeinek széles körű megismertetése

BESZÁMOLÓ A RENDEZVÉNYEKRŐL

A tanulmányozni kívánt terület, szolgáltatás megismerése nemzetközi együttműködés keretében - 1. alkalom

Időpont: 2018. október 13. 9:00 - 11:00

Helyszín: 9100 Tét, Fő út 94.

Téma: Ifjúsági szervezetek tevékenysége, elérései a fiatalok körében Téten, Debrecenben és Nagyváradon

A találkozáson az ifjúsági szervezetek bemutatása, tevékenysége és hétköznapjai a fő téma. Statisztikákkal, adatokkal indítják a beszélgetést, melyekben kiderül, hogy milyen a civil szervezetek kihasználtsága, olyan adatokat bemutatva, mint hozzávetőleg hány fiatalhoz jutott el a szervezet, majd bemutatták, hogy milyen ügyeken dolgoztak. A szervezetek bemutatkozáskor megjegyezték, hogy mi a főcéljuk, és ehhez hogyan járultak hozzá eddig. Zámbó Tamásné büszkén mesélt arról, hogy a 65 főből álló, 40 éve működő Téti Ifjúsági Fúvószenekar színvonalas zeneoktatásával és előadásaival viszi hírét a megyének. Ezt olvashatjuk a megyerikumokat felsoroló oldalon.
A települések civilszervezetei a bemutatkozás után áttértek a fiatalokra, és arra, hogy hogyan tudnának nagyobb ismertségre szert tenni. Megosztották a tapasztalataikat, hogy milyen technikákat és eszközöket használnak arra, hogy több fiatalhoz eljusson a hírük, majd hoztak olyan példákat is, melyeket hasztalanul használtak.
Jó tapasztalatként megemlítették, hogy az iskolákban való fellépés, jelenlét segít a fiatalok toborzásában.
A nap végén a résztvevők egy eseménydús napot tudhattak maguk mögött, és úgy mentek haza, hogy számos jó technikát megismertek.

A tanulmányozni kívánt terület, szolgáltatás megismerése nemzetközi együttműködés keretében - 2. alkalom

Időpont: 2018. október 14. 9:00 - 11:00

Helyszín: 9100 Tét, Fő út 94.

Téma: Ifjúsági szervezetek tevékenysége, elérései a fiatalok körében Téten, Debrecenben és Komárnoban

Az ifjúsági szervezetek bemutatkozással kezdtek, mindegyik hozott magával fotókat, adatokat, hogy minél érdekesebbé tegye a szervezetet. A bemutatkozás során a résztvevők így jobban megismerhették őket.
Miután megtörtént a bemutatkozás, a fiatalok helyzete került középpontba. A szakemberek megosztották a tapasztalataikat, amiket a fiatalokkal való munka során szereztek. A résztvevők többsége azt panaszolta, hogy ismerik a fiatalok szokásait, tudják, hogy milyen úton tudnak eljutni hozzájuk, viszont nem érnek célt a próbálkozásaik. Közösen ötleteltek, hogy mit tudnának tenni ezzel a helyzettel, majd arra jutottak, hogy megkérnek helyi fiatalokat, hogy segítsenek kitalálni, hogyan tudnának toborozni.
A nap zárásaként minden jelenlévő szervezet elmondta azt a pozitív tevékenységét, mely szerintük a legjobb kezdeményezésük volt az idei évben.

Nemzetközi hálózatépítés - 1. alkalom

Időpont: 2018. október 13. 11:00 -13:00

Helyszín: 9100 Tét, Fő út 94.

Téma: A nemzetközi együttműködő partnerek bemutatkozása, a projektbe bevont szakemberek hálózatosodásának elősegítése, egymás programjainak áttekintése és a közös kapcsolódási pontok megtalálása: fókuszban a szlovákiai partnerek

Az együttműködő partnerek ennél az eseménynél a hangsúlyt az egymás megismerésére fektették, így ez a nap a bemutatkozásról szólt. Minden partner készült egy összefoglaló prezentációval, amiben összegezték, hogy mivel foglalkoznak, ki a célcsoportjuk, hogyan működnek a mindennapokban. A hangsúlyt a szlovákiai partnerek kapták, akik részletesebben elmesélték a működésüket. Az egyes bemutatkozások után a partnerek kérdezhettek, így egy kötetlen beszélgetés alakult ki, mely jó alapot teremtett a közös munkához. Az érdeklődés nagy volt egymás működése iránt, így számos hasznos tapasztalatot ismerhettek meg a partnerek egymástól.
A nap zárásaképp összegezték a partnerek, hogy miben térnek el egymástól, milyen területen erősek, és hogyan tudnák ezt a másiknak átadni.
A résztvevőknek a leginkább a kötetlen beszélgetés tetszett, mert hamar feloldódtak alatta, így könnyebben ment a bemutatkozás, családias hangulat alakult ki miatta.

Nemzetközi hálózatépítés - 2. alkalom

Időpont: 2018. október 14. 11:00 -13:00

Helyszín: 9100 Tét, Fő út 94.

Az előző alkalommal, amikor a partnerek bemutatkoztak egymásnak, már kialakult egy családias hangulat, emiatt ez az esemény az elejétől kezdve jó hangulatban telt. Mivel ismerték már egymás tevékenységeit, ezért ebből az információból kiindulva elkezdték keresni a közös pontokat, és elindítani a hálózatosodást. A cél eléréséhez elsőként egymás programjait nézték át, hogy átlássák, mikor tudnak együtt dolgozni, és hogyan lehetne ezt a folyamatot elősegíteni.
A szlovákiai partnerek nagyon készségesek voltak, megpróbáltak a lehető legrugalmasabbak lenni, hogy minél több közös programot tudjunk tartani. Ezután ötleteket mondtak a résztvevők, hogy szerintük milyen témákban érdemes gondolkodni közös munka során. A fiatalok segítése nyilvánvaló volt minden résztvevő számára, a legtöbben a gyerekek szórakoztatását, kikapcsolódását támogatták.
A nap végére a résztvevőknek sikerült kapcsolódási pontokat találniuk, és örültek, hogy a program ilyen jó hangulatban telt, sokkal könnyebbnek gondolták így a hálózat kiépítését.

Nemzetközi hálózatépítés - 3. alkalom

Időpont: 2020.01.23. 14:00 -16:00

Helyszín: 9100 Tét, Fő út 94.

Nemzetközi hálózatépítés - 4. alkalom

Időpont: 2020. 01.24. 15:00 - 17:00

Helyszín: 9100 Tét, Fő út 94.

Téma:

A nemzetközi együttműködés keretében kompetenciafejlesztés, tréning, terepmunka megvalósítása - 1. alkalom

Időpont: 2018. október 13. 17:00 - 19:00

Helyszín: 9100 Tét, Fő út 94.

Téma: Kommunikációs gyakorlatok: a kommunikációs formák sajátosságai (írásban, szóban, nonverbálisan)

A kompetenciafejlesztés a kommunikáció ismertetésével indul, olyan alapismereteket vet fel a tréner, amiket fontos, hogy alapként megismerjünk, mert erre tudunk építeni. Ezután szóba kerül a 3 témakör (írásbeli-, szóbeli-, és nonverbális kommunikáció).
Elmondja, hogy mikre érdemes figyelni, ha eltérő formákban kommunikálunk. Példaként felhozza, hogy írásban nem úgy kommunikálunk, mint élőbeszédben, ezért nagyon fontos a pontos megfogalmazás, mert félreértésekhez vezethet. Ezután szóba kerül, hogy ha a szóbeli kommunikáció nincs szinkronban a nonverbális kommunikációval, akkor hiteltelennek tűnhet a beszélő. Kiemeli, hogy fontos a testbeszéd, ugyanis az emberek tudat alatt rögzítik a látottakat.
Az elméleti háttér bemutatása után áttér a gyakorlati részre, és ismerteti a feladatokat a résztvevőkkel. A feladatok elvégzése néha fejtörést okozott a résztvevőknek, de élvezték a kihívásokat. A nap végén kommunikációs tesztet töltöttek ki levezetésképp.

A nemzetközi együttműködés keretében kompetenciafejlesztés, tréning, terepmunka megvalósítása - 2. alkalom

Időpont: 2018. október 14. 17:00 -19:00

Helyszín: 9100 Tét, Fő út 94.

Téma: Asszertív kommunikációs gyakorlatok civil szervezetek dolgozói és szakemberek számára

A tréner az asszertivitás ismertetésével nyitja a tréninget. Bemutatja, hogy az asszertivitás hogyan válthatja ki az agresszív, vagy passzív kommunikációt. Az asszertivitás pozitív hatásairól beszél, például hogy ezáltal jobb lesz az önismeretünk, és javul a problémamegoldó készségünk.
A résztvevőknek asszertivitás tesztet ad, melyet kitöltve megtudhatják, hogy a kommunikációjuk inkább asszertív, agresszív, vagy passzív. Így a résztvevők megtudhatják, hogy most hol tartanak, és miben kéne változtatniuk.
Megemlíti, hogy az asszertív kommunikáció mennyire fontos a civil szervezetek életében, helyes használatával elkerülhető számos konfliktus.
Ezután olyan szituációkat teremt, melyhez a résztvevőknek asszertívnak kell lenniük, különben nem teljesül a feladat, így rávezeti őket arra, hogy alkalmazzák a bemutatott technikákat, és a gyakorlatban is megérthessék az asszertív kommunikáció lényegét. A feladatok végénél a résztvevőket megkérte a tréner, hogy asszertíven fejezzék ki, hogy hogyan érezték magukat a tréning során.

A nemzetközi együttműködés keretében kompetenciafejlesztés, tréning, terepmunka megvalósítása - 3. alkalom

Időpont: 2018. október 25. 15:00 -17:00

Helyszín: 9100 Tét, Fő út 94.

Téma: Karriertanácsadás fiatalok számára: szakember (karriertanácsadó, pályaorientációs) előadása és ennek megvitatása a részt vevő szakemberekkel

A fiatalok támogatása és útbaigazítása mindig fontos szerepet játszott a civil szervezetek életében. A tréning alkalmával a résztvevők technikákat ismertek meg, amik segítségével útbaigazíthatják a fiatalokat. Sokan vannak, akik nem tudják, mihez értenek, miben lennének jók, és mi az, amivel szívesen foglalkoznának. A megismert gyakorlatok által többféleképpen megvizsgálhatjuk, hogy mi ajánlott a fiatalok számára. Egyrészről megfigyelhető, hogy milyen alapképességei vannak, amik biztos kiindulópontjai a karrierjének, ezek összevethetők azzal, amire vágyakozik a fiatal. A technikák megismerése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy segítség által a fiatalok megismerhessék magukat, az erősségeiket, gyengeségeiket. A különböző tesztek elvégzése után kialakul egy kép, amiből megállapítható, hogy milyen irányba érdemes elindulnia a fiatalnak.
A technikák ismertetése után, melyeket az előadó hozott, a résztvevők elmondják, hogy ők milyen technikákat alkalmaznak, és milyen tapasztalataik vannak karriertanácsadás terén.

A nemzetközi együttműködés keretében kompetenciafejlesztés, tréning, terepmunka megvalósítása - 4. alkalom

Időpont: 2020. 01.23. 11:30 - 13:30

Helyszín: 9100 Tét, Fő út 94.

Téma: Személyiségtesztek használata a fiatalokkal történő munka során (pszichológus szakember előadása, tesztek kitöltése)

A nemzetközi együttműködés keretében kompetenciafejlesztés, tréning, terepmunka megvalósítása - 5. alkalom

Időpont: 2020. 01.24. 12:30 - 14:30

Helyszín: 9100 Tét, Fő út 94.

Téma: Coaching módszerek alkalmazása a fiatalokkal közös munkában (coach szakember előadása és néhány módszer kipróbálása)

Közös szakmai programok szervezése, megtartása a partnerekkel - 1. alkalom

Időpont: 2018. október 13. 13:30 - 16:30

Helyszín: 9100 Tét, Fő út 94.

Téma: A generációk közötti különbségek feltérképezése: babyboomerek, X, Y, Z, alfa. Szakember előadása, majd műhelybeszélgetés

Az előadó ismertette a generációkat és azok jellemzőit. Ezután bemutatta, hogy mik azok a tulajdonságok, melyekben hasonlítanak, és különböznek a generációk. Szó esett arról, hogy mi az a határ, ahonnan már egy másik generációt számítunk. A résztvevők nagy figyelemmel követték végig az előadást. A különbségeket nem csak a magánéletben, de a munkahelyen is érezni lehet, felsorolta, hogy miben különbözik a munkahelyi elvárásuk, és a teljesítményük. Arról is szó esett, hogy milyen leendő munkaerő lesz a Z és az alfa generáció.
A résztvevők az előadás után kérdéseket tehettek fel a szakembernek. Számos résztvevő érdeklődött arról, hogy milyen az alfa generáció, melyet még nem teljesen ismerünk. Az is sokakat foglalkoztatott, hogy milyen akadályok vannak a generációk között, hogy hogyan érti meg a babyboomer, amit a Z generáció mondani szeretne, és hogyan tudják leküzdeni ezeket az akadályokat.

Közös szakmai programok szervezése, megtartása a partnerekkel - 2. alkalom

Időpont: 2018. október 14. 13:30 - 16:30

Helyszín: 9100 Tét, Fő út 94.

Téma: A fiatalok bevonása az idősek ellátásába, gondozásába: lehetőségek ismertetése

Bevezetésként az előadó az idősgondozásról beszélt, hogy hányan vannak ma Magyarországon, akiknek szüksége van arra idős emberként, hogy gondoskodjanak róla, majd diagramok segítségével szemléltette, hogy hány segítő van ennyi idős emberre, és hányra lenne szükség. Bemutatta, hogy milyen pozitív hatással van a fiatalokra, és a gondozottakra egyaránt, ha kapcsolatba kerülnek. Az idősek gondozása, ellátása bármelyik fiatal számára elérhető, mivel minden környéken akad olyan idős ember, akinek szüksége lenne támogatásra. Ismertette, hogy a fiatalok hogyan tudnak segédkezni, milyen programokra van lehetőség. Az előadó kifejezetten hangsúlyozta, hogy nem kell mindig meghatározott időpontban segíteni. tehát ha a fiatal segédkezni szeretne, rugalmasan állnak hozzá.
Ahhoz, hogy meghozza a kedvet a segítésben, elmesélte, hogy milyen barátságok, és történetek születtek, amiket hallott fiataloktól és az ápoltaktól.

Közös szakmai programok szervezése, megtartása a partnerekkel - 3. alkalom

Időpont: 2018. október 25. 11:30 -14:30

Helyszín: 9100 Tét, Fő út 94.

Téma: A nevelőszülői hálózat működtetésének tapasztalatai (előadás és tapasztalatcsere)

Az előadó elsőként kitér arra, hogy mik azok a feltételek, melyeknek teljesülnie kell ahhoz, hogy valaki nevelőszülővé váljon, és melyek szoktak problémát okozni a gyakorlatban. Elmondja, hogy mire érdemes figyelni akkor, ha valaki nevelőszülőnek jelentkezik, példákat mutat be, hogy milyen apró dolgok is számíthatnak, amikor vizsgálják, hogy az illető alkalmas-e.
Ezután bemutatja a nevelőszülői hálózatot, hogy ki kivel áll kapcsolatban, hogyan történik az elszámolás. Fontos, hogy mindenki egységesen tudja ezeket a pontokat, mert az együttműködés szempontjából elmaradhatatlan. Megemlíti, hogy ha az együttműködés nem megfelelő a hálózatban lévő személyek között, akkor milyen problémák jöhetnek elő, és mennyire nehéz, bonyodalmas ezeket megoldani, pótolni.
A hálózat problémájára is felhívja a figyelmet, kutatások szerint az emberek azért nem akarnak nevelőszülőkké válni, mert tévesen tudnak dolgokat. Sokan nem ismerik a jelentkezéshez szükséges feltételeket, és nem tudják a hivatás működését. Ez jelenti a legnagyobb problémát a rendszerben, zárásként pedig a javaslata hangzik el, miszerint minél szélesebb körben be kell mutatni az embereknek, hogy hogyan is működnek valójában, ezzel serkenteni lehetne az embereket arra, hogy nevelőszülőkké váljanak.

Közös szakmai programok szervezése, megtartása a partnerekkel - 4. alkalom

Időpont: 2020.01.24. 9:00 - 12:00

Helyszín: 9100 Tét, Fő út 94.

Téma: A rezliliencia szerepe a fiatalokkal való munkában: szakember felvezető előadása, majd műhelybeszélgetés

Magyarországi konferencia 1.

Időpont: 2020. január 27., 8.00-15.00

Helyszín: Garden Med Hotel, Konferencia terem, 4002 Debrecen, Tűztövis u. 2.

Téma: A fiatalok szerepe a szociális ellátórendszerben: lehetőségek és sikerpontok Magyarországon

*8:00 – 9:45*	*A szociális ellátórendszer sajátosságai Magyarországon* előadó: Gombos Szilvia
*9:45 – 11:00*	*A fiatalok bekapcsolódási pontjai Magyarországon* előadó: Szűcs Kornél Balázs
*11:00 – 11:30*	*kávé szünet*
*11:30 – 14:00*	*Kerekasztal beszélgetés* *Téma: Innovatív lehetőségek a szociális szektor számára a fiatalok bevonásában* Vezetik: Gombos Szilvia, Szűcs Kornél Balázs, Morvai Orsolya
*14:00 – 15:00*	*EBÉD*

Résztvevők: 61 fő

Az projektmenedzser köszöntötte a résztvevőket, pár gondolat erejéig bemutatta az EFOP-5.2.2.-17-2017-00094 program elemeit, felépítését, és ismertette a nap programját.

Az első előadás keretében Gombos Szilvia beszélt a hazai szociális ellátórendszer jellemző sajátosságairól. Beszámolt a műhelymunka alkalmak és a tanulmányutak tapasztalatairól a témával összefüggésben és kitért a kutatás témához kapcsolódó kérdéseire. Elmondta, hogy a hazai szociális szakemberek a beérkezett válaszok tanúsága szerint rendszeresen vesznek részt szakmai találkozókon és képzéseken. Többségük jelentős problémának tartja, hogy kevés a szektorban a megfelelően képzett és/vagy motivált munkaerő, a finanszírozás nehézségei is sokuk számára okoznak gondot és sokan tartják nehézségnek a rájuk háruló adminisztrációs terheket, illetve az ellátórendszer esetleges belső ellentmondásait. Gombos Szilvia rávilágított, hogy a válaszadók többsége szerint a legnagyobb gyakorlati segítséget a finanszírozás bővítése jelentené, de sokan tartanák fontos segítségnek a szakirányú, gyakorlatorientált képzéseket, illetve az adminisztrációs terhek csökkentését is. A válaszok elemzése után elmondható – emelte ki az előadó –, hogy a rendszeres tréningek, szupervízió, szervezetfejlesztés, mint jó gyakorlat adaptációja a többség szerint a szférában jelentős minőségfejlesztést eredményezhetne. A válaszadók jelentős hányada gondolja ugyanezt az önkéntesek bevonásáról, illetve a saját belső képzésekről is. A válaszokból az is kiderült, hogy a helyi jó gyakorlatok a meglévő intézményrendszerbe többségük szerint a témában szervezett képzések alakalmával kapcsolhatók be, de jelentős hányaduk gondolja úgy, hogy konferenciák, rendezvények, tájékoztatók alkalmával, illetve sokak véleménye szerint aktív online közösségeken keresztül.

2. bejegyzés

A konferencia második előadásán Szűcs Kornél beszélt a fiatalok bekapcsolódási pontjainak hazai tapasztalatairól. Az előadó beszámolt saját szakmai tapasztalatairól a témában, a programban megvalósított műhelymunka alkalmakon előadóként megélt benyomásairól, és a kutatás és összehasonlító elemzés következtetéseiről egyaránt. Kiderült, hogy a szakemberek többsége nem elégedett azzal a mértékkel, amennyire a fiatalok jelenleg bekapcsolódnak az intézmények és szervezetek munkájába. A bekapcsolódó fiatalok leginkább önkéntesség, vagy szakmai gyakorlat, esetleg nyári diákmunka keretében vesznek részt a tevékenységekben, jelentősen kevesebb azok száma, akik gyakornoki program keretében kapcsolódnak be a szakmai munkába. A rendszeresség tekintetében, úgy tűnik, nem megfelelően szerveztettek a bekapcsolódás keretei, a fiatalok jelenléte többnyire rendszertelen. Többnyire időszakos (pl. nyári szünetben), vagy eseti jelleggel kapcsolódnak be a fiatalok a folyamatokba. A fiatalok jelentős hányada csak bizonyos programokhoz kapcsolódóan vesz részt a szervezetek és intézmények életében, szintén jelentős azoknak a száma, akik csak az iskolai (őszi, téli, tavaszi vagy nyári) szünetekben tudnak időt fordítani arra, hogy bekapcsolódjanak. A bekapcsolódó fiatalokról az időkeretek vonatkozásában az derült ki, hogy többségük havi nyolc órát, vagy kevesebbet tud fordítani erre a tevékenységre, de jelentős még azoknak a száma is, akik ennél valamivel több időt, havi 8-20 órát tudnak áldozni minderre. A tevékenységeket illetően legtöbben a programok és rendezvények szervezésében, megvalósításban vesznek részt, de sokan vannak, akik más kreatív, innovatív tevékenységekbe kapcsolódnak be, de jó néhányan vannak azok is, akik ellátottakkal beszélgetnek, vagy mentális segítséget nyújtanak az adott intézmények célcsoporttagjainak.

3. bejegyzés

Szűcs Kornél előadását a kávé szünet követte, majd a kerekasztal beszélgetés, melynek témája kapcsán a jelen lévő szakembereknek lehetőségük nyílt szakmai véleményüket kifejtésére. A beszélgetésen számos érdekes felvetés hangzott el, összességében elmondható, hogy a fiatalok lendületessége, kreativitása, újszerű gondolkodása és rálátása a többség szerint a szociális szektor innovatív lehetőségeinek alapja. Elhangzott, hogy fontos szerepük lehet a generációs különbségek áthidalásában, a társadalom érzékenyítésében, különböző rendezvények és programok szervezésében és a szektor technológiai lemaradásának leküzdésében. Kiemelt hangsúlyt kapott, hogy amennyiben megfelelő motivációt kapnak a fiatalok, segítségükkel tehermentesíthetőek a főállású munkatársak és jó lehetőség lehet mindez a szakemberek utánpótlására is.

A rendezvény gondolatainak zárásaként a projektmenedzser összegezte a nap eseményeit, a konferencia tapasztalatait, és megállapította, hogy a szakemberek itt elhangzott véleménye kifejezetten összhangban áll a kutatás során beérkezett válaszok elemzésekor kapott eredményekkel. Megköszönte az előadók és a témavezetők munkáját, a résztvevők aktív közreműködését, és a konferencia zárásaként a szervezők nevében minden jelenlevőt meghívott az ebéden való részvételre.

Magyarországi konferencia 2.

Időpont: 2020. január 28., 8.00-15.00

Helyszín: Garden Med Hotel, Konferencia terem, 4002 Debrecen, Tűztövis u. 2.

Téma: A fiatalok szerepe a szociális ellátórendszerben: lehetőségek és sikerpontok a Kárpát-medencében

Program:

*8:00 – 9:45*	*A szociális ellátórendszer sajátosságai a Kárpát-medencében* előadó: Gombos Szilvia
*9:45 – 11:00*	*A fiatalok bekapcsolódási pontjai a Kárpát-medencében* előadó: Szűcs Kornél Balázs
*11:00 – 11:30*	*kávé szünet*
*11:30 – 14:00*	*Kerekasztal beszélgetés* *Téma: Jó gyakorlatok a fiatalok szociális szektorba történő bevonásához* Vezetik: Gombos Szilvia, Szűcs Kornél Balázs, Morvai Orsolya
*14:00 – 15:00*	*EBÉD*

Résztvevők: 61 fő

Az projektmenedzser köszöntötte a résztvevőket, pár gondolat erejéig bemutatta az EFOP-5.2.2.-17-2017-00094 program elemeit, felépítését, és ismertette a nap programját.

Az első előadás keretében Gombos Szilvia beszélt a szociális ellátórendszer Kárpát-medencére jellemző sajátosságairól. Beszámolt a műhelymunka alkalmak és a tanulmányutak tapasztalatairól a témával összefüggésben és kitért a kutatás témához kapcsolódó kérdéseire. Beszámolt arról, hogy a szervezet által a program keretében megvalósított online kutatás keretében Romániából és Szlovákiából érkeztek be válaszok, elsősorban a szociális szektorban működő intézmények, illetve az ifjúságügyi és kulturális szervezetek munkatársaitól. Elmondta, hogy a szociális szakemberek a beérkezett válaszok tanúsága szerint rendszeresen vesznek részt szakmai találkozókon és képzéseken. Többségük – ahogy hazánkban is – jelentős problémának azt tartja, hogy kevés a szektorban a megfelelően képzett és/vagy motivált munkaerő, a finanszírozás nehézségei is sokuk számára okoznak gondot. Ugyanakkor a rájuk háruló adminisztrációs terhek, illetve az ellátórendszer esetleges belső ellentmondásai helyett harmadikként az ügyfelekkel kapcsolatos nehézségek, a kiégés jelenik meg. Gombos Szilvia rávilágított, hogy a válaszadók többsége szerint a legnagyobb gyakorlati segítséget a szakirányú, gyakorlatorientált képzések jelentenék, de sokan tartanák fontos segítségnek humánerőforrás bővítését önkéntesek, diákok, gyakornokok bevonásával, illetve a finanszírozás bővítését és a kiégés probléma kezelését is. A válaszok elemzése után elmondható – emelte ki az előadó –, hogy az önkéntesek bevonása, mint jó gyakorlat adaptációja a többség szerint a szférában jelentős minőségfejlesztést eredményezhetne. A válaszadók jelentős hányada gondolja ugyanezt, a rendszeres tréningekről, szupervízióról, szervezetfejlesztésről illetve a gyakornoki programról is. A válaszokból az is kiderült, hogy – összhangban a hazai tendenciákkal – a helyi jó gyakorlatok a meglévő intézményrendszerbe többségük szerint a témában szervezett képzések alakalmával kapcsolhatók be, de jelentős hányaduk gondolja úgy, hogy konferenciák, rendezvények, tájékoztatók alkalmával, illetve sokak véleménye szerint aktív online közösségeken keresztül.

2. bejegyzés

A konferencia második előadásán Szűcs Kornél beszélt a fiatalok bekapcsolódási pontjainak tapasztalatairól a Kárpát-medencében. Az előadó beszámolt saját szakmai, egyben nemzetközi tapasztalatairól a fiatalokkal végzett munkában, a programban megvalósított műhelymunka alkalmakon előadóként megélt benyomásairól, és a kutatás és összehasonlító elemzés következtetéseiről egyaránt. Kiderült, hogy a szervezetek munkájába bekapcsolódó fiatalok leginkább szakmai gyakorlat, vagy önkéntesség, esetleg gyakornoki program keretében vonódnak be. Meghatározó azon szakemberek száma is, akik nem tartják megfelelő mértékűnek a fiatalok bekapcsolódását a szektor munkájába, ugyanakkor arányaiban jelentősen kevesebb, mint a hazai szakemberek körében. A rendszeresség tekintetében, úgy tűnik, – összhangban a magyarországi tendenciákkal – nem megfelelően szerveztettek itt sem a bekapcsolódás keretei, a fiatalok jelenléte többnyire rendszertelen. Többnyire időszakos (pl. nyári szünetben), vagy eseti jelleggel kapcsolódnak be a folyamatokba. Jelentős hányaduk (több, mint felük!) csak bizonyos programokhoz kapcsolódóan vesz részt a szervezetek és intézmények életében, szintén jelentős azoknak a száma, akik csak az iskolai (őszi, téli, tavaszi vagy nyári) szünetekben tudnak időt fordítani arra, hogy bekapcsolódjanak. A bekapcsolódó fiatalokról az időkeretek vonatkozásában az derült ki, hogy többségük havi nyolc órát, vagy kevesebbet tud fordítani erre a tevékenységre, de ugyanennyire jelentős azoknak a száma is, akik ennél valamivel több időt, havi 8-20 órát tudnak áldozni minderre. A tevékenységeket illetően legtöbben kreatív, innovatív tevékenységekbe kapcsolódnak be, de sokan vannak, akik programok és rendezvények szervezésében, megvalósításban vesznek részt, illetve jó néhányan vannak azok is, akik ellátottakkal beszélgetnek, vagy mentális segítséget nyújtanak az adott intézmények célcsoporttagjainak.

3. bejegyzés

Szűcs Kornél előadását a kávé szünet követte, majd a kerekasztal beszélgetés, melynek témája kapcsán a jelen lévő szakembereknek lehetőségük nyílt szakmai véleményüket kifejtésére. A beszélgetésen számos érdekes felvetés hangzott el, összességében elmondható, hogy több információt és tájékoztatást kellene kapjanak a fiatalok a szektorról, az itt folyó szakmai munkáról, és hasznos lenne az intézményrendszer és az iskolák közötti együttműködés fokozása is. Felmerült az önkéntes programok kérdése, a szemléletformálás, az érzékenyítés, illetve a fiatalok munkájának honorálása, és a motiváció kérdése is. Kiemelt hangsúlyt kapott, hogy amennyiben megfelelő motivációt kapnak a fiatalok, segítségükkel nem csupán a főállású munkatársak tehermentesíthetőek, de jó lehetőség lehet mindez a szakemberek utánpótlására is, melynek tekintetében fontos a szociális munka presztízsének emelése is.

A rendezvény gondolatainak zárásaként a projektmenedzser összegezte a nap eseményeit, a konferencia tapasztalatait, és megállapította, mindez megerősíti a program megvalósítása során levont következtetéseket úgy a műhelymunka alkalmak, mint a tanulmányutak és a kutatási eredmények tekintetében. Megköszönte az előadók és a témavezetők munkáját, a résztvevők aktív közreműködését, és a konferencia zárásaként a szervezők nevében minden jelenlevőt meghívott az ebéden való részvételre.

Disszemináció keretében a tapasztalatok megosztása a hazai szakemberek körében tréningek, kompetenciafejlesztések keretében megvalósuló hazai tanulmányút vagy más forrásból megvalósuló külföldi tanulmányút szervezése (rendezvény)

Időpont: 2018. október 25. 9:00 - 11:00

Helyszín: 9100 Tét, Fő út 94.

Téma: Fiatalok motiválása, motivációs technikák: tréner vezetésével motivációs gyakorlatok

A rendezvény alkalmával a tréner ismertette a motivációt, mint fogalmat, ezután a résztvevők segítségével felkutatták, hogy mi lehet az, ami a legtöbb embert motiválja. Ezek összegyűjtése után feltérképezték, hogy mik azok a dolgok, melyek a fiatalokat motiválják a céljaik megvalósításában, tanulmányaik során. A legtöbb fiatalt a jólét, az elismerés gondolata motiválta. Ezek után a tréner megkérte őket, hogy mindenki mondja el, hogy milyen rövidtávú célja van, amiről azt gondolja, hogy el fogja érni. Megbeszélték, hogy mi miatt gondolják azt, hogy ezeket a célokat tudják teljesíteni, és másokat nem, min tudnának ők változtatni.
Később a tréner technikákat mutatott nekik, melyeket alkalmazni tudnak, ha úgy érzik, motiválatlanok és céltalanok. A technikákat a fiatalok díjazták, lejegyzetelték maguknak, hogy később hasznát tudják venni. Ezután a tréner motivációs gyakorlatokat végeztetett velük, ami szintén sikeres volt.
A nap zárásaként a tréner történeteket mesélt a fiataloknak olyan emberekről, akik nem adták fel, és kitartottak a céljaik mellett, majd elérték azokat.

Időpont: 2020.01.27-29. 9:00 - 17:00

Helyszín: 9100 Tét, Fő út 94.

Téma:

A projekt eredményeinek széleskörű megismertetése

2020. január 27. - 15:00 - 17:00

Garden Med Hotel, Konferencia terem, 4002 Debrecen, Tűztövis u. 2.

Téma: Jó gyakorlatok a műhelymunka alkalmak tükrében

Az előadó köszöntötte a résztvevőket, és dióhéjban bemutatta az EFOP-5.2.2.-17-2017-00094 program elemeit, felépítését. Elhelyezte a műhelymunka alkalmakat, mint munkamódszert a projekt folyamatában, majd kitért a 12 alkalom sajátosságaira. Elmondta, hogy számos jó gyakorlatra derült fény a műhelymunka alkalmak során. Találkozhattunk idősekkel és fiatalokkal dolgozó civil szervezeteket, betekintést kaphattunk az életükbe, tapasztalataikba, nehézségeikbe és jó gyakorlataikba egyaránt. Megismerkedhettünk a programszervezésben rejlő lehetőségekkel. Láthattunk olyan mintát, ahol jó kapcsolat van a szociális szektor területén működő nonprofit szervezetek együttműködésében, illetve közöttük és a helyi döntéshozók között. Megtudhattuk, mekkora áldást jelenthet, ha jó a megküzdési képességünk. Találkozhattunk alulról jövő, önszerveződő kezdeményezésekkel, az aktív állampolgárság erejével, a kiégés megelőzésének kiemelkedően fontos kérdésével, az önkéntesség erejével, az önismeret szerepével a szociális szakemberek életében, és nem utolsó sorban 4 alkalommal is kipróbálhatták a műhelymunka alkalmak résztvevői a szociális munkában hasznos oktatási/tréneri eszközök gyakorlati alkalmazását. Összességében elmondható, hogy a visszajelzések alapján a résztvevő szociális szakemberek hasznosnak találták a műhelymunka alkalmakat és az azokon alkalmazott munkamódszert. Több alkalommal megfogalmazódott a fiatalok szociális szférába való aktívabb bekapcsolódására vonatkozó igény a szakemberek által képviselt szerveztek részéről. Fontosnak találták ezen felül a szektorban résztvevő szervezetek közötti megfelelő kommunikációs csatornák használatát, és az aktív együttműködést, valamint az önszerveződő kezdeményezések szerepét, elhelyezését a szektor résztvevői között. Megegyezett a véleményük abban is, hogy ez a szakmai munka igen alacsony hatékonyságú lenne a „segítők segítése” nélkül, vagyis szükség van a kiégés megelőzésére éppúgy, mint a tudásmegosztásra, a jó gyakorlatok elterjesztésére, illetve a szakemberek eszköztárának szélesítésére, állandó képzések, tréningek formájában.

A projekt eredményeinek széles körű megismertetése

2020. január 28. - 15:00 - 17:00

Garden Med Hotel, Konferencia terem, 4002 Debrecen, Tűztövis u. 2.

Téma: Jó gyakorlatok a megvalósult tanulmányutak és a kutatás tükrében

Az előadó köszöntötte a résztvevőket, és dióhéjban bemutatta az EFOP-5.2.2.-17-2017-00094 program elemeit, felépítését. Elhelyezte a tanulmányút alkalmakat, mint munkamódszert a projekt folyamatában, majd kitért a megvalósult 8 alkalom sajátosságaira. Elmondta, hogy számos jó gyakorlatra derült fény a tanulmányutak során. Meglátogattak a résztvevő szakemberek idősekkel és gyermekekkel, fiatalokkal dolgozó intézményeket éppúgy, mint fogyatékkal élők számára segítséget nyújtó szolgáltató egységeket. Közvetlen közelről kaphattak betekintést mindennapi életükbe, tapasztalataikba, nehézségeikbe és jó gyakorlataikba egyaránt. Az intézmények életébe bekapcsolódva megismerkedhettek az egyes helyszínek sajátosságaival, célcsoportjával, munkatársaival. A visszajelzések alapján kijelenthetjük, hogy a résztvevő szociális szakemberek hasznosnak találták a tanulmányutakat, látókörük szélesedett, jó gyakorlatokkal ismerkedhettek meg. Kiderült, hogy a fiatalok és az önkéntesek az intézmények életébe eltérő módon és mértékben kapcsolódnak be. Volt olyan helyszín, ahol csak a kötelező érettségi előtti gyakorlat keretében vállaltak feladatokat, de az is jellemző volt több helyen, hogy az érintettek családtagjai végeztek önkéntes munkát, volt ahol diákmunka és nyári gyakorlat keretében is jelen voltak fiatalok, és pozitív tapasztalat volt arról hallani, hogy egy korábbi önkéntesből később főállású alkalmazott vált az egyik szervezet esetében. Összességében az a visszajelzés érkezett az intézmények részéről, hogy hasznosnak találják a fiatalok és önkéntesek bekapcsolódását, mindenképpen lehetőséget látnak ebben az irányvonalban, és szükségesnek tartanák a jelenlegi aktivitást tovább fokozni.

A fentiek miatt a kutatás jelentős irányvonalát képezi a fiatalok bekapcsolódásának vizsgálata a szociális területen dolgozó szervezetek munkájába. Nem csupán azt vizsgáltuk, hogyan, milyen gyakran, milyen időkeretben és milyen tevékenységek ellátásába kapcsolódnak be elsősorban, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy a szakemberek szerint milyen innovatív lehetőségek rejlenek a szektor számára a fiatalok bevonásában, és milyen javaslataik vannak a szakembereknek az aktivitás fokozására.

2. bejegyzés

A hazai és külföldi szakemberek válaszadási tendenciái hasonlóak voltak a témát érintően. Az előadó a teljesség igénye nélkül kiemelt példái alapján a válaszadók jelentős hányada a fiatalok kreativitását, újszerű gondolkodását és rálátását emelte ki. Igen sokan tartották fontosnak, hogy segítségük által tehermentesíthetőek a főállású munkatársak és könnyebben megoldható a szektorban a szakember utánpótlás, jelentős potenciált láttak a válaszadók a technológiai fejlesztések, digitális kompetenciák és a modernizációs lehetőségek területén a fiatalok tapasztalatainak, naprakész ismereteinek. Sokan látnak innovatív lehetőséget abban, hogy a fiatalok bekapcsolódjanak a prevenciós folyamatokba, rendezvények szervezésébe, érzékenyítésbe és a társadalom szociális érzékenységének fokozásába kortárs segítő módszerekkel. Önkéntes programok szervezése több válaszban is felmerült, de fontos megemlítenünk azt is, hogy a szakemberek szerint nagyobb motivációra lenne szükség, valamilyen mértékű anyagi jellegű motivációt (ellátás, díjazás, stb) is többen szükségesnek találnak. A válaszadók közül akadt, aki alulmotiváltnak találta a fiatalokat, voltak, akinek nem volt ötletük, hogyan kapcsolódhatnának be, de a többségük leginkább lehetőséget látott a közös munkában.

Kutatás

Fiatalok szerepe a szociális szektorban

Kérdőív szakemberek számára

A kérdőív kitöltési időszaka lejárt, köszönjük azoknak, akik jelentkeztek felhívásunkra és kitöltötték az online kérdőívet, akár Magyarországon, akár külföldön!

A kutatás az EFOP-5.2.2-17-2017-00094 sz. projekt keretében kerül megvalósításra. A kutatás témája a fiatalok szociális szektorban betöltött szerepe.

* A kérdőív vonatkozásában fiatalnak minősülnek a 13-29 éves korú személyek.

Köszönjük, hogy válaszaival segíti munkánkat!

Érted-Együtt Támogató Szociális Egyesület

Személyes kérdések:

Kérjük, adja meg az alábbi adatokat!

1. Munkakör: …………………………………………

2. Munkahely: …………………………………………

3. Munkahely ágazata: szociális/ egészségügy/ ifjúság, kultúra

4. Munkatapasztalat (év): 1 év vagy kevesebb / 2 év / 3-5 év / 5-10 év / 10-15 év / több, mint 15 év

5. Végzettség: alap/ közép/ felsőfokú

6. Vesz-e részt szakmai programokon? igen, havonta/ igen, félévente/ igen, évente/ igen, ritkábban, mint évente/ nem

7. Milyen tapasztalata van a fiatalokkal* történő munkában? …………………………………………………..

8. Ha Ön fiatal*, akkor milyen tapasztalata van a szociális szférában? ………………………………………..

Szakmai kérdések:

Kérjük, válaszoljon az alábbi kérdésekre saját szakmai tapasztalata alapján!

9. A fiatalok köréből milyen korosztállyal dolgozik együtt rendszeresen? Kérjük, válassza ki a legjellemzőbbet!

13-19
20-24
25-29
vegyes, nincs jellemző korosztály

10. Mi jelent a legnagyobb problémát a szociális ellátások biztosításában végzett napi szintű munkában? Kérjük, csak egy választ jelöljön meg!

finanszírozás nehézségei
adminisztrációs terhek
az ellátórendszer esetleges belső ellentmondásai
kevés a megfelelően képzett és m/vagy motivált munkaerő a szektorban
ügyfelekkel kapcsolatos nehézségek, burn out (kiégés) szindróma
egyéb, éspedig: …………………………………………………………

11. Az alábbiak mennyire jelentenének segítséget a gyakorlatban? Kérjük, jelölje meg az alábbi szempontok súlyát. ( 1=legfontosabb, 2=nagyon fontos, 3=eléggé fontos, 4=többé-kevésbé fontos, 5=nem annyira fontos, 6=legkevésbé fontos) Oszloponként és soronként csak egy válasz jelölhető meg!)

szakirányú, gyakorlatorientált képzések

kiégés probléma kezelése

finanszírozás bővítése

adminisztrációs terhek csökkentése

jogszabályi környezet harmonizációja

humánerőforrás bővítése önkéntesek, diákok, gyakornokok

bevonásával

12. Van-e valamilyen saját javaslata a szociális szektorban végzett munka minőségének javítására? Kérjük, írja le! ……………………………………………………………………………………………………………………

13. Ismer-e olyan jó gyakorlatokat, melyek elterjesztése, adaptációja a szférában jelentős minőségfejlesztést eredményezhetne? Több választ is megjelölhet.

önkéntesek bevonása
gyakornoki program
saját belső képzések,
rendszeres tréningek, szupervízió, szervezetfejlesztés
egyéb, éspedig: ………………………………………………………

14. Hogyan kapcsolhatók be véleménye szerint a helyi jó gyakorlatok a meglévő intézményrendszerbe? Több választ is megjelölhet.

disszeminációs kiadványokon keresztül
aktív online közösségeken keresztül
konferenciák, rendezvények, tájékoztatók alkalmával
a témában szervezett képzések alakalmával
egyéb, éspedig: …………………………………………………………

15. Milyen módon kapcsolódnak be jelenlegi tapasztalatai szerint a szociális ellátások nyújtásába a fiatalok*? Több választ is megjelölhet.

szakmai gyakorlat
nyári diákmunka
önkéntesség
gyakornoki program
nem igazán kapcsolódnak be
egyéb, éspedig: …………………………………………………………

16. Milyen rendszerességgel kapcsolódnak be jelenlegi tapasztalatai szerint a szociális ellátások nyújtásába a fiatalok*? Kérjük, válassza ki a legjellemzőbbet!

heti rendszerességgel
havi rendszerességgel
egyéb időszakos jelleggel (pl: nyári szünet)
eseti jelleggel
rendszertelenül
nem igazán kapcsolódnak be

17. Milyen időszakokban kapcsolódnak be jelenlegi tapasztalatai szerint a szociális ellátások nyújtásába a fiatalok*? Kérjük, válassza ki a legjellemzőbbet!

szabadidejükben, akár hétköznap is
hétvégéken
iskolai szünetekben (őszi, téli, tavaszi és/vagy nyári szünetben)
csak bizonyos programokhoz kapcsolódóan
nem igazán kapcsolódnak be

18. Milyen átlagos időkeretben kapcsolódnak be jelenlegi tapasztalatai szerint a szociális ellátások nyújtásába a fiatalok*? Kérjük, válassza ki a legjellemzőbbet!

átlagosan több, mint havi 40 óra
átlagosan havi 20-40 óra
átlagosan havi 8-20 óra
átlagosan havi 8 óra vagy kevesebb
nem igazán kapcsolódnak be

19. Milyen tevékenységek ellátásába kapcsolódnak be jelenlegi tapasztalatai szerint a szociális ellátások nyújtásába a fiatalok*? Több választ is megjelölhet.

adminisztráció
kreatív, innovatív tevékenységek
pályázatok írása, megvalósítása
program- és rendezvényszervezés, megvalósítás
operatív tevékenységek
beszélgetés ellátottakkal, mentális segítségnyújtás
gondozási feladatok

20. Milyen javaslata van a fiatalok* szociális ágazatba való bekapcsolódósának, aktívabb részvételének elősegítése érdekében? Kérjük, fejtse ki pár mondatban gondolatait!

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

21. Ön szerint milyen innovatív lehetőségek rejlenek a szektor számára a fiatalok* bevonásában? Ismer-e olyan problémát, melyre mindez megoldást jelenthetne? Kérjük, írja le röviden!

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

A kutatásról

A kutatás címe: Fiatalok szerepe a szociális szektorban
A kutatás célja: a fiatalok szociális szektorban betöltött szerepének vizsgálata, a bekapcsolódásuk mértékének fokozására vonatkozó módszerek, és ezzel összefüggésben a szektor fejlesztési lehetőségeinek feltérképezése.
A kérdőíves vizsgálatot végzi: Érted-Együtt Támogató Szociális Egyesület
Mintavétel módja: online, anonim.
Az információszerzés eszköze: 21 kérdésből álló online kérdőív.
A kérdőíves adatfelvétel területi lehatárolása: 1. országos, illetve 2. transznacionális
Alapsokaság és minta: Magyarországon és határainkon túl élő szervezetek, intézmények munkatársai. Mintaválasztási egység: szociális és ifjúsági területen dolgozó szakemberek.
Az adatfelvétel gyakorisága: egyszeri.
Az elemzés során figyelembe vett minimális mintanagyság: A vizsgált 2 területen legalább 100-100 szakember válaszai.
Fogalmi meghatározások:
’Fiatalok’ – a vizsgálat szempontjából fiatalnak minősülnek a 13-29 éves korú személyek, összhangban az Európai unió által meghatározott kategóriával.
A kutatás megvalósítását támogató program:
A kutatás az EFOP-5.2.2-17-2017-00094 azonosító számú, „Transznacionális együttműködések az Érted-Együtt Támogató Szociális Egyesületnél” című projektkeretében kerül megvalósításra.

Gyorsjelentések

Kutatás és összehasonlító elemzés – rövid összefoglaló

A kutatás egyaránt vizsgálj a hazai és határainkon túli szociális ellátórendszer jellemző sajátosságait, a fiatalok bekapcsolódásának területeit, módjait, rendszerességét, illetve a szakemberek véleményét arra vonatkozóan hogyan érhető el minőségfejlesztés a szektorban a fiatalok bekapcsolódása által. A projekt során megvalósított műhelymunka alkalmak és a tanulmányutak során a szakemberek véleményének és tapasztalatainak előzetes feltérképezésére törekedtünk a témával összefüggésben, erre alapozva alkottuk meg a kérdőívet és annak kérdéseit. A kutatás során a beérkező válaszokat két külön online felületen gyűjtöttük össze, így lehetőség van a hazai és a határainkon túl élő szakemberek válaszainak külön-külön értékelésére és egymással történő összehasonlítására is.

A Magyarország válaszadók jelentős többsége (77%-a) a szociális szektorban dolgozik, kisebb hányaduk (13%) az egészségügy és 10%-uk az ifjúságügy, kultúra területén végez tevékenységet.
A határainkon túl élő válaszadók 57%-a Romániában él, 43%-uk Szlovákia területén. Többségük itt is a szociális szektorban dolgozik, de ez esetben arányuk alacsonyabb (55%), és jelentősen magasabb az ifjúságügy és kultúra területén tevékenységet végző szakemberek aránya (40%), míg az egészségügy területéről csupán a válaszadók 5%-a származik.

Kutatás és összehasonlító elemzés – a szociális ellátórendszer sajátosságai hazánkban és a Kárpát-medencében 1.

A beérkezett válaszok tanúsága szerint a hazai és a határainkon túl élő válaszadók egyaránt rendszeresen vesznek részt szakmai találkozókon és képzéseken. Mindkét földrajzi területen jelentős problémának tartják, hogy kevés a szektorban a megfelelően képzett és/vagy motivált munkaerő, a finanszírozás nehézségei is sokuk számára okoznak gondot. Ezen felül, míg hazánkban sokan tartják meghatározó nehézségnek a rájuk háruló adminisztrációs terheket, illetve az ellátórendszer esetleges belső ellentmondásait, addig a határainkon túl az ügyfelekkel kapcsolatos nehézségek, a kiégés jelenik meg kiemelt problémaként. A hazai válaszadók többsége szerint a legnagyobb gyakorlati segítséget a finanszírozás bővítése jelentené, de sokan tartanák fontos segítségnek a szakirányú, gyakorlatorientált képzéseket, illetve az adminisztrációs terhek csökkentését is. A határainkon túl a beérkezett válaszok alapján a szakirányú, gyakorlatorientált képzések jelentenék a legnagyobb segítséget a mindennapok gyakorlatában, de sokan tartanák fontos segítségnek humánerőforrás bővítését önkéntesek, diákok, gyakornokok bevonásával, illetve a finanszírozás bővítését és a kiégés probléma kezelését is.

Kutatás és összehasonlító elemzés – a szociális ellátórendszer sajátosságai hazánkban és a Kárpát-medencében 2.

A válaszok elemzése után elmondható, hogy kisebb eltérésekkel ugyan, de hasonlóan gondolkodnak a szakemberek a szektor best practice alapú fejlesztéséről. Magyarországon a rendszeres tréningek, szupervízió, szervezetfejlesztés, mint jó gyakorlat adaptációja a többség szerint a szférában jelentős minőségfejlesztést eredményezhetne, míg határainkon túl az önkéntesek bevonása az, amitől a legtöbben várnának fejlődést a szektorban végzett munka területén. A válaszadók jelentős hányada ugyanakkor hazánkban is jelentős fejlődést remélne az önkéntesek bevonásától, illetve a saját belső képzések adaptációjától is. A szomszédos országok válaszadóinak meghatározó része szerint pedig a rendszeres tréningektől, szupervíziótól, szervezetfejlesztéstől illetve a gyakornoki programtól lehetne ugyanezt várni.

Arról a kérdésről, hogy hogyan kapcsolhatók be a helyi jó gyakorlatok a meglévő intézményrendszerbe, nagyjából azonos módon gondolkodnak itthon, és határainkon túl is a válaszadók. Többségük szerint a témában szervezett képzések alakalmával kapcsolhatók be, de jelentős hányaduk gondolja úgy, hogy konferenciák, rendezvények, tájékoztatók alkalmával, illetve sokak véleménye szerint aktív online közösségeken keresztül.

Kutatás és összehasonlító elemzés – a fiatalok bekapcsolódási pontjai szociális ellátórendszerbe Magyarországon

Felmérésünk szerint a magyarországi szakemberek többsége nem elégedett azzal a mértékkel, amennyire a fiatalok jelenleg bekapcsolódnak az intézmények és szervezetek munkájába. A bekapcsolódó fiatalok leginkább önkéntesség, vagy szakmai gyakorlat, esetleg nyári diákmunka keretében vesznek részt a tevékenységekben, jelentősen kevesebb azok száma, akik gyakornoki program keretében kapcsolódnak be a szakmai munkába. A rendszeresség tekintetében, úgy tűnik, nem megfelelően szerveztettek a bekapcsolódás keretei, a fiatalok jelenléte többnyire rendszertelen. Általában elmondható, hogy időszakosan (pl. nyári szünetben), vagy eseti jelleggel kapcsolódnak be a fiatalok a folyamatokba. Jelentős hányaduk csak bizonyos programokhoz kapcsolódóan vesz részt a szervezetek és intézmények életében, szintén meghatározó azoknak a száma, akik csak az iskolai (őszi, téli, tavaszi vagy nyári) szünetekben tudnak időt fordítani arra, hogy bekapcsolódjanak. A közös munkába bevont fiatalokról az időkeretek vonatkozásában az derült ki, hogy többségük havi nyolc órát, vagy ennél is kevesebbet tud fordítani erre a tevékenységre, de jelentős még azoknak a száma is, akik valamivel több időt, havi 8-20 órát tudnak áldozni minderre. A tevékenységeket illetően legtöbben program- és rendezvényszervezésben, megvalósításban vesznek részt, de sokan más kreatív, innovatív tevékenységekbe kapcsolódnak be, illetve jó néhányan vannak azok is, akik ellátottakkal beszélgetnek, vagy mentális segítséget nyújtanak az adott intézmények célcsoporttagjainak.

Kutatás és összehasonlító elemzés – a fiatalok bekapcsolódási pontjai szociális ellátórendszerbe a Kárpát-medencében

Kutatásunkból kiderült, hogy Románia és Szlovákia területén a szervezetek munkájába bekapcsolódó fiatalok leginkább szakmai gyakorlat, vagy önkéntesség, esetleg gyakornoki program keretében vonódnak be. Meghatározó azon szakemberek száma is, akik nem tartják megfelelő mértékűnek a fiatalok bekapcsolódását a szektor munkájába, ugyanakkor arányaiban jelentősen kevesebb, mint a hazai szakemberek körében. A rendszeresség tekintetében, úgy tűnik, – összhangban a magyarországi tendenciákkal – nem megfelelően szerveztettek itt sem a bekapcsolódás keretei, a fiatalok jelenléte többnyire rendszertelen: általában időszakosan (pl. nyári szünetben), vagy eseti jelleggel kapcsolódnak be a folyamatokba. Jelentős hányaduk (több mint 50%-uk) csak bizonyos programokhoz kapcsolódóan vesz részt a szervezetek és intézmények életében, szintén meghatározó azoknak a száma, akik csak az iskolai (őszi, téli, tavaszi vagy nyári) szünetekben tudnak időt fordítani arra, hogy aktívan bekapcsolódjanak. A bevont fiatalokról az időkeretek vonatkozásában az derült ki, hogy többségük havi nyolc órát, vagy ennél kevesebbet tud fordítani erre a tevékenységre, de ugyanennyire jelentős azoknak a száma is, akik valamivel több időt, havi 8-20 órát tudnak áldozni minderre. A tevékenységeket illetően legtöbben kreatív, innovatív tevékenységekbe kapcsolódnak be, de sokan vannak, akik a programok és rendezvények szervezésében, megvalósításában vesznek részt, illetve jó néhányan vannak azok is, akik ellátottakkal beszélgetnek, vagy mentális segítséget nyújtanak az adott intézmények célcsoporttagjainak.